A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Módy György: A debreceni és a tokaji uradalom (Régiókutatási kísérlet)

sal Dózsának adta át örökjogon. Debreceni Dózsa Károly Róbert hadvezére, majd erdélyi vajda és 13 22-től nádor 1297 és 13 22 között további öt bihari falu egész és egy falu részbirtokával, valamint hat Szabolcs megyei faluval gyarapította az uradalmat.

2 Dózsa fiai pedig 1325 és 1352 között Szabolcsban további tíz falu egész és három falu részbirtokát, Biharban öt falu egész birtokát csatolták az uradalomhoz. Debrecen az 1330-as évek előtt lépett a mezővárosi fejlődés útjára. A település az 1361. évi kiváltságlevéllel, melyet Lajos király földesurai kezdeményezésére adott ki, jogilag is a magánföldesúri mezővárosok sorába lépett.

3 Ezután az Alföld keleti részének kiemelkedő jelentőségű gazdasági központja. Állandóan fejlődő céhes iparát és kereskedelmét nyilván előmozdították a földesurai által idetelepített iparűző és kereskedő hospesek. A debreceni uradalom a földesúri család utolsó tagjainak időszakában - bár vesztett is el tartozékokat - elsősorban újabb szabolcsi birtokokkal gyarapodott. Északi irányban terjeszkedett, de ennek ellenére a XIV. század végéről nincsenek adataink arra, hogy Tokajjal, majd a tokaji uradalommal gazdasági kapcsolatai lettek volna. Ezt csak feltételezni lehet. A Debreceni család fiágon 1404-ben kihalt. A város és az uradalom Zsigmond királyra szállt. Tőle kapta Debrecen a budai városi joggal azonos újabb kiváltságait. Köztük a kőfalépítésjogát, amivel azonban sohasem élt. Itt jegyezzük meg, hogy a XIII-XIV. századi uradalomalakulási folyamatban a debreceni uradalom az egyedüli, mely nem várhoz kötődő központtal jött létre. Zsigmond az uradalmat - rövid ideig tartó zálogba adás után - 141 l-ben Lazarevics István rác fejedelemnek adományozta. Ekkor huszonkét Szabolcs megyei és tizenkét bihari település egész, illetve részbirtoka tartozott ide. Lazarevics István halála után a debreceni uradalom a rác fejedelmi székben is örököse, unokaöccse, Brankovics György kezére jutott Zsigmond király jóváhagyásával.

4 A két „rác despota" földesuraságával kezdődik a debreceni uradalom és a tokaji uradalom szoros kapcsolata. így térjünk most a tokaji uradalom kialakulásának kérdéseire. *** Tokaj jelentőségét nem útvonalak találkozása adta meg, hanem az, hogy már a korai Árpád-korban fontos átkelőhely a Tiszán. Innen ellenőrizhető volt mindkét part nagy kiterjedésű területe. Ezért itt épült a Tisza és a Bodrog összefolyásánál a stratégiailag is kínálkozó helyen az a földvár, melynek építését Anonymus Gesta Hungarorumjában Tarcal vezérhez kapcsolt. 2. Debreceni Dózsa életpályájára lásd Komáromi és Györffy az 1. jegyzetben idézett munkáit. Dózsa a következő birtokokkal gyarapította az uradalmat: Biharban Füzestelek, Szentmiklós, Szentlőrinc, Mojspályija, Ernyefiaistvánpályija, Haláp része; Szabolcsban Zám, Elep, Cuca, Soma, Fegyvernek, Egyházasmacs. 3. Dózsa nádor két fia szerzeményei: Szabolcsban Máta, Nagyiván, Nagymiklós, Cégény, Téglás, Szentdemeter, Hatház, Bigécs, Bélbagos, Timár, valamint Dob, Dada, Tamási része; Biharban Dióstelek, Kerekegyháza, Csalános, Kókad, Kisbátor. 4. Lazarevics és Brankovics földesurasága 1411-ben kezdődött. Előttük Baliczki András zálogban bírta Debrecent Zsigmond király 1410. június 2-án Pozsonyban kelt oklevele szerint. De ebben nem uradalomról, hanem a városról van szó. Baliczki nem kapta meg a Debreceni család curiáját, mert az 1405-től királyi sókamara célját szolgálta, lásd Zsigmondkori oklevéltár II. (1400-1410) Második rész. 14071410 (Összeáll. Mályusz Elemér, Bp., 1958) 368. A 7655. sz. regeszta. - A rác fejedelmek birtoklására Pesty Frigyes: Brankovics György rácz despota birtokviszonyai Magyarországban és a rácz despotai czím. (Bp., 1877) passim, valamint Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. (Bp., 1890) 598. - 1411-ben a debreceni uradalom tartozékai: Szabolcsban Böszörmény, Hegyes, Szoboszló, Téglás, Dada, Hossztímacs, Poroszló, Cuca, Hatház, Sámson, Cégény, Fegyvernek, Máta, Aszalós, Elep, Balmaz, Nánás, Féregyház, Hetven, Simonegyház, Dusnok, Vidmonostora; Biharban Derecske, Csalános, Tetétlen, Haláp, Szentpéterszeg, Keresztúr, Szentdemeter, Soma, Szata, Bagota, Süldő, Szentjános. Csánki megjegyezte, hogy hét birtok korábban, illetve 1411 után felváltva hol Szabolcs, hol Bihar megyében kapott említést. 166