A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Módy György: A debreceni és a tokaji uradalom (Régiókutatási kísérlet)

A Névtelen azt is tudtul adja, hogy a földvárat az ő korában Himesudvarnak nevezték.

5 A helynév értelmezése máig vitatott. Jelenthetett színesre festett falú udvarházat, de talán inkább vesszőfonással körülkerített helyet. Az bizonyos, hogy Anonymus is mindenképpen arra utal, hogy itt megerősített hely, földvár állott. Másik vitatott kérdés, hogy a Tokaj helynév-e a korábbi vagy a Himesudvar. Györffy György véleménye szerint a Képes Krónikában említett Cothoyd-Thoroyd névalakokban Tokaj rejlik. Amikor Salamon király az 1074. évi kemeji csatában legyőzte Géza herceget, az itteni réven kelt át és itt üldözte a befagyott Tiszán át Salamon.

6 így a Tokaj helynévnek egy jóval korábbi írott emlékével számolhatunk. A XIII. század elejéről ismerünk Tukay személynevet is. Feltételezhető így, hogy egy 'folyó menti erdő' jelentésű török köznév - esetlegesen besenyő eredetű - személynévként való használata nyomán kapta a falu a nevét.

7 Tokaj neve a Képes Krónikában még egyszer előjön Thocoyd alakban. Az Erdélybe 1091-ben betörő és azt végigzsákmányoló Kapolcs kun vezér a tokaj(d)i réven kelt át a Tiszán, és a Duna-Tisza közét is pusztító csapataival ezután vonult délre.

8 Ha ezeket az említéseket a hiteles forrásokban csak a XIV. századtól említett Tokajra vonatkoztatjuk is, ezek nem szólnak a rév melletti földvárról. Igen valószínű, hogy azt csak a XII. század végén építették. A gesztaszerző Névtelen saját kora közelmúltjának eseményét kapcsolja a honfoglaló Tarcal vezérhez. Véleményem szerint így a Himesudvar lehet a későbbi elnevezés. A század eleji Zemplén vármegye-monográfia és nyomában mások is Tokajhoz kapcsolták azt az adatot, mely szerint V. István uralkodása alatt királyi kutyapecérek birtoka volt. Ezt azután IV. László 1290-ben mint tokaji uradalmat (sic!) Simon fia Tamás comesnek adományozta.

9 A Fejér György által közölt oklevél nem 1290. március 15-én kelt, hanem 1278. március 30-án Mezősomlyón és nem Tokaj, hanem Luc és Tarcal földek adományozásáról szól. Azokkal a feltételekkel, melyekkel ezeket korábban a királyi kereszthordozók (nem caniferorum, hanem cruciferorum a helyes olvasat) birtokolták. A király kijelentette, hogy nekik pedig hasonló földet ad majd cserébe.

10 Bizonyos, hogy az Árpád-korban Tokaj, a forrásokban ugyan nem említett vár, a szomszédos Tarcallal együtt királyi birtok volt. Igen valószínű, hogy Tokaj egész vagy inkább részbirtoka valamikor IV. László vagy III. Endre korában került a fel5. Anomymus Gesta Hungarorum 17. fejezetében írta: „Predictus verő Turzol per gratiam Árpad ducis ac radicem eiusdem montis, ubi Brudrug (recte Budrug) descendit in Tysciam, aquisivit magnam terram et in eodem loco castrum construxit terrum, quod nunc in presenti Hymusuduor nuncupatur", magyarul „A fent említett Tarcal pedig Árpád vezér kegyelméből annak a hegynek a lábánál kapott nagy földet, ahol a Bodrog a Tiszába ömlik; egyszersmind ugyanazon a helyen földvárat emelt, amely most a jelenben a Himesudvar nevet viseli." Lásd Scriptores rerwn Hungaricarumtempore ductum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Edendo operi prefuit Emericus Szentpétery, I—II. (Budapestini, 1938-39) I. 58. Magyar fordítását lásd Magyar Anomymus Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. (Fordította Pais Dezső, Bp., 1926) 48. 6. Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. I. = Századok 92. évf. (1958). 50. 7. Tukay személynevet 1219-ből lásd Karácsonyi János-Borovszky Sámuel: Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom az 1550-iki kiadás hű hasonmásával együtt. Regestrum Varadiense... (Bp., 1903) 229. No. 209. (41.) - Az esetleges besenyő nyelvből való származására lásd Györffy György: Magyarok és besenyők. = Körösi Csorna Archívum. I. kiég. kötet. (Bp., 1940) 480-481. 8. Lásd az 5. jegyzetben idézett Scriptores rerum Hungaricarum. I. 412. 9. Zemplén Vármegye és Sátoraljaújhely. Magyarország Vármegyéi és Városai. (Szerk. Borovszky Samu. Bp., 1900) 124., és ezt átvéve Tokaj és vidéke. Magyar Városok Monográfiája. (Mosolygó József és munkatársai, szerk. Ladányi Miksa, Bp., 1930) 18. 10. Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér. I-XI. (Budae, 1829-1844) VII/3.93. Pontosításátlásd Szentpétery Imre-Borsa Iván szerk.: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke, II. 2-3. füzet. 1272-1290 (Bp., 1961) 204. a 2850. sz. regeszta és 413. - A régebbi helytörténeti irodalomba a félreértelmezett adat Szabó Károly:Kun László 1272-1290. Magyar Történeti Életrajzok. (Bp., 1886) 171. nyomán került be. 167