A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Természettudomány - Szathmáry László: Debrecen középkori koponyaleleteinek többváltozós analízise

PC 2 PC1 5. ábra. A női koponyák faktorértékek szerinti eloszlása az első két fő komponensdimenzióban (az eredeti méretek alapján) tói eltérő jellegsúlyozódásokat mutat. Ez elméletileg két tényezőre vezethető vissza. Az első a nem eléggé reprezentatív mintavételi körülményekből következhet. A másik pedig a két nem eltérő sessilitásából, illetve mobilitásából eredő szociogenetikai háttérrel magyarázható. Mondanom sem kell, hogy esetünkben az előbb említett tényező hatása nagy valószínűséggel elfedi az utóbbi érvényesülését. Az alacsony esetszám miatt a főkomponensértékek tesztelésének nem sok értelme van, de talán mégis érdemes bemutatni az egyének eloszlását az első két dimenzióban (5. ábra). Az időrendileg különböző minták összetevőinek eloszlása között ugyanis jelentős eltérés van. A korai fázis egyedei az első, míg a késői fázis leletei a második dimenzió szerint differenciálhatók. Fenntartva az előbb említett nem kis esélyű mintavételbeli hibalehetőséget, el kell mondanunk, hogy bár a férfiakétól eltérő jellegváltozatokon keresztül, de a nőknél is felismerhető a korai és a késői minta karakterisztikus elkülönülése. Ennek ellenére a két nem f aktorstruktúrával leírható diszharmóniájának okait egyértelműen nem tudjuk körülhatárolni. Nem tarthatjuk azonban kizártnak azt, hogy a népmozgások által szelektíve indukált irányított párválasztás is szerepet játszott a bemutatott leletstruktúra kialakulásában. Az viszont kétségtelen, hogy amit a két időrendi csoportról a főkomponensértékek elemzése révén korábban a férfiak révén meg111