A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Természettudomány - Juhász Lajos–Tóth László: A maradvány tölgy-kőris ligeterdők szerepe a madártársulások fenntartásában a debreceni Erdőspusztákon

Juhász Lajos—Tóth László A maradvány tölgy-kőris ligeterdők szerepe a madártársulások fenntartásában a debreceni Erdőspusztákon A világon és hazánkban is egyre inkább előtérbe kerülnek a környezet- és természetvédelem kérdései, új törvények születnek, természetvédelmi szervezetek alakulnak. Azonban ez még nem ad okot túlzott optimizmusra. A változások régebbi keletűek, és a gazdasági érdekekkel szemben a természetvédőknek az értékes területek utolsó foszlányaiért kell szívós harcot folytatniuk. Sokszor nem is a megfelelő rendelkezések hiánya, hanem az emberi hanyagság és felelőtlenség a pusztulás oka (4). Jól példázza ezt az Alföld arculatában bekövetkezett változások sora. A vízrendezéssel és a nagyüzemi mező- és erdőgazdálkodás uralkodóvá válásával eltűnt az ősi élőhelyek nagy része, és ezekkel együtt számtalan növény és állatfaj pusztult ki vagy került a kipusztulás szélére. Ennek a folyamatnak egy szomorú következménye a keményfa ligeterdők eltűnése is. Napjainkban már csak néhány foltban maradtak fenn a Debreceni Erdőspuszták területén. Ezek az erdőfoltok, melyek növényzete, — így faállománya, lágyszárú szintje — még a potenciális állapotokra emlékeztetnek, madártanilag is jól elhatárolhatók a környező, az ember bolygatta területektől. így esett a választás az Erdőspuszták reliktum, madártanilag nem kutatott, erdészeti kezelésben lévő, megyei védettségű Kőrises Arborétumára. Munkánk mottójául Rakonczay (1986) szavait választottuk: „Meg kell menteni hazánk legjellemzőbb, máshol elő nem forduló egyedi értékeit . . . amelyek elpusztulása visszavonhatatlan kárt okoz, mert a természet védelme egyenlő az emberi faj védelmével... ". IRODALMI ÁTTEKINTÉS Debrecen és környékének tudományos madártani kutatása a múlt század közepétől fejlődött látványosan, ezt Lovas (15) összefoglaló tanulmányából is jól nyomon követhetjük. A madártani kutatások azonban főképpen a városra és a hortobágyi madárparadicsomra irányultak. A Debrecentől K-re elterülő, a ma Erdőspuszták néven illetett terület madárvilágát inkább csak a Debrecen állatvilágát feldolgozó munkák érintik. Bársony Gy., Szomjas G. (15) és Nagy J. (20) munkássága érdemel külön is kiemelést. (Lásd 15-néLa IV. fejezetben.) Az utóbbi évtizedekben a Nyírség, a mai Erdőspuszták térsége inkább inspirálta a botanikusokat, zoológusokat komoly, átfogó tanulmányok készítésére. Ezek között néhány madártani munka is akad. Endes (5) az Er57