A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Természettudomány - Szabó Sándor: Debrecen lepkevilágának változásai

Melitaea diamina Bátorligeten és a debreceni Nagyerdőn gyűjtötték néhány példányát. A Nyírségben rendkívül ritka a megfelelő biotópok, főleg a láprétek megszűnése, illetve visszavonulása miatt. Debreceni előfordulásáról nincs adat, a régebbi élőhelyeiről már kipusztult. Jelenleg az Északi-Középhegységben, valamint a Dunántúl néhány pontján található meg. Maculinea teleius Ez a szép boglárkalepke jellegzetesen mocsári és lápréteken fordul elő, ahol a tápnövénye Sanguisorba officinalis, valamint a Lotus sp. fordulnak elő. Tápnövény-specialista lepke, ragaszkodik a tápnövényével benőtt, nedvesebb rétekhez. A debreceni Déri Múzeum lepkeanyagában is található Halápról származó példány. Halápon alkalmam volt nekem is gyűjteni 1 példányt. A Nyírségben kevés előfordulása ismeretes, Bátorligeten a védett láp rétjein, valamint Halápon található. Coenonympha tullia Ez a főleg lápréteken élő Eriophorum-fajok levelein táplálkozó szénalepke. Török József fauna katalógusában is szerepel. Régebbi debreceni példányok az Országos Természettudományi Múzeumban megtalálhatók. Ez a faj azóta kipusztult a láprétek lecsapolása, illetve felszántása következtében. Faunánk szegényebb lett egy alföldi viszonyok között igen értékes jégkori reliktum fajjal. Zerynthia polyxena Ez az erősen melegkedvelő faj a Kárpát-medencében éri el elterjedésének északi határát. A hernyó tápnövénye a farkasalma (Aristolochia clematitis). A Nagyerdőn kisebb tisztásokon, erdőszegélyeken még élnek ennek az igen értékes fajnak kisebb populációi. Több helyen, ahol régebben gyakori volt, a lombkorona záródása miatt fellépő fényhiányban tápnövényei is eltűntek, a lepkék is igen megritkultak. Nagyerdei gyér populációján kívül Gút, Haláp, Csere erdeiben találhatók. Bátorligeti védett területen is előfordul. Papilio machaon Legismertebb nappali védett lepkénk. Nyugat-Európától Japánig megtalálható. Legtöbb európai országban védelem alatt áll, ugyanis élettere annyira leszűkült, és az is vegyszerezett lett, hogy sok helyen a kipusztulás szélén áll. Erdőszegélyeken nyíltabb helyeken ernyős virágzatú növényeken élő hernyóját szinte évente lehetett látni. Az 1960-as években rajzásakor szinte mindennapos vendég volt ez a lepke az akkori belvárosi vegyes virágágyásokon. Manapság csak az egész tenyészidőszak alatt lehet néhány példányt észlelni. A rendszeres szúnyogirtások, a kiskerti egyre intenzívebb vegyszerezések miatt többek között ez a szép fecskefarkú lepke igen ritkává vált. 48