A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Természettudomány - Szabó Sándor: Debrecen lepkevilágának változásai

lphiclides podalirius Európa szerte védett kardos lepke, hazánkban védelem alatt áll. Ez a faj, amelyegykor alkalomszerűen fellépő, főleg csonthéjasokon élő károsító volt, manapság rendkívül ritkává vált a Nagyerdőn is. A parkokban, kertekben ültetett orgonabokrokon táplálkozó lepkék lassan csak emlékezetünkben élnek. Az utóbbi 5 évben életterének erős szennyezettsége folytán populációjuk erősen megcsappant. Euvanessa antiopa A Nagyerdő lepkefaunájában a gyászlepke mindig is jelen volt, de sohasem volt gyakori. Tavaszonként rendszeresen lehet látni a nyírfa kicsorgó nedvein táplálkozó lepkéket. Magyarországon a hegy- és dombvidékek lakója, szintén védelem alatt áll. Nymphalis polychloros Európa szerte megritkult. Irodalmi adatok szerint gyümölcsfákon, mint kártevő is fellépett. Környezetszennyeződéstől mentes területeken viszonylag gyakorinak mondható. Debrecenben a kertségek drasztikus felszámolásával és a megmaradókban az erőteljes vegyszerezés miatt inkább a peremkerületekre, illetve a Debrecent övező erdőkben maradt fenn a populáció. Nagyerdőn az erdőszegélyeken, tisztásokon csalánon élő nappali lepkéink még viszonylag gyakorinak mondhatók. Ezek a Vanessa atalanta, melynek több, valószínű az enyhe tél miatt itt áttelelt példányát sikerült március elején mégfigyelni 1989-ben. Valamint Arachnia levana, Aglais urticae, Cynthia cardui, Inachis io. is gyakorinak mondható. A Nyírségben 1892-ben megkezdődött lecsapolások következményeként megszűntek a nyíres mocsarak, rétek, lesüllyedt a talaj vízszintje, s ezzel igen jelentős ökológiai romlás, változás következett be. A mélyebben fekvő részeken még mindig megfigyelhetők vízzel borított erdőrészek, vizenyős rétek., A mezőgazdasági művelésbe bevont egykori lápréteken szinte évről évre visszatérő jelenség az újbóli elmocsarasodás, időszakos nagy felületű vízborítások, melyek a termelést lehetetlenné teszik. Az ilyen területeket érdemes lenne a termelésből kivonni, és az eredeti állapotokat néhány területen visszaállítani. A vízrendezés során eltűnt láprétegek sok értékes növény és állat pusztulását idézték elő. Ehhez hozzájárult, hogy a megmaradó részeken a rendszeres nádvágás, égetés több faj gyérülését, vagy végleges eltűnését okozta. A fenti jelenségek következtében nedves, vizenyős élettérben élő bagolylepkék száma is igen megfogyatkozott, pl. Phragmitiphila typhae, nádibagoly lepke hernyója a Typha latifolia és a Typha angustifolia, valamint Schoenoplectus lacustris szárában él. Hasonló egyre gyérülő egyedszámban található az archanara sparganii, Archanara algae bagolylepke, melyek valamennyien a feltöltődéses társulás nádas-mocsárrét komponenshez tartoznak. A Debrecenben gyűjtött Arytrura musculus bagolylepke, melynek előfordulása szintén lápi vegetációhoz kötött, azóta nem került elő. Debrecenen kívül legközelebb Bátorligeten fordul elő. Schág Dániel katalógusában szereplő Philudoria potatoriát Debrecenben azóta nem fogták. 49