A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Nyakas László–Várhelyi Ilona: Nemzeti Színház a Péterfia utcán

operaként Erkel Ferenc Hunyadi Lászlóját tűzte műsorára a deszkaszínház. Reszler énekelte a címszerepet, Térey Antónia pedig Gf.ra Máriát. A sajtó elismeréssel szólt az alakításokról, „maga Erkel is gyönyörködhetett volna bennük." A Meghalt a cselszövő kezdetű kórusszám extatikus lelkesedést váltott ki. A közönség elismerését is kifejezte, hogy Reszler babérkoszorút kapott. Az újság meg is állapította: „Az operazene a városban kedveltté vált."

24 Ezt látszik igazolni Verdi Rigolettójának június 24-i bemutatása is. A telt ház előtt bemutatott opera nemcsak dallambőségével hatott a közönségre, hanem a családi szentélyt sem tisztelő zsarnok tragédiát kavaró embertelenségére is érzékenyen reagált. Olyan idők voltak ezek, hogy a közönség szinte kereste az alkalmat, hogy kifejezhesse a Habsburg önkénynyel szembeni ellenszenvét. Rövid két hónap alatt Reszlernek sikerült megszerettetni az operát Debrecennel. Sokakat eleinte az újdonság ingere vitt színházba, mások a politikai aktualitásokat keresték, de végső soron a műfaj értékeit is felismerték. Reszler felbuzdulva a sikereken újabb és újabb bemutatókkal kísérletezett. Verdi: A két Foscari с művének június 27-i bemutatóján a siker elmaradt. A ködös partitúra, az erőteljes drámai cselekmény hiánya, a tragédia byroni beteges szomorúsága, a hazaszeretet hatalomvággyá torzulása idegenkedést váltott ki a közönségből. Ezt kívánta jóvátenni az igazgató Halévy: A zsidónő с operájával, amely Európa-szerte népszerű volt. Az opera a középkori zsidóüldözések témáját dolgozta fel, erőteljes drámaisággal, romantikus, olykor szentimentális és patetikus hangvétellel. Ennek ellenére csak egy előadáson lobbant fel a közönség lelkesedésének lángja.

25 A sikertelenség ellenére Reszler tovább feszítette a húrt. Meyerbeer francia nagyoperáját, a gyújtó dallamokat, nosztalgikus hangot, lovagi-hősi intonációt, sőt démoni elemeket is hordozó, színes partitúrájú ördög Róbertet tűzte műsorára. A biztosra vett siker reményében nem kímélte a költségeket Reszler István. A látványos külsőségek roppant költségesek voltak, de már a harmadik előadáson nem volt közönsége. Még a befektetett összeg sem térült meg. A bemutató (1861. július 11.) után a színház anyagi bázisa veszélybe került. Ennek ellenére egész nyáron működött a színház, újabb és újabb operák kerültek a csappanó közönség elé. Szeptember 2-án Rossini A sevillai borbély című operáját mutatták be. Figarót Mezei, Rosinát Térey Antónia énekelte, és vendégművészként fellépett Szerdahelyi József is. A darabot már ismerték Debrecenben, de most is kedvező fogadtatása volt.

26 Flotow: Márta című romantikus vígoperája szintén alkalmasnak bizonyult nagyobb számú közönség becsalogatására (szept. 10.). Donizetti Linda Di Chamounix с operája a debreceni közönség egyik kedvence lett (szept. 30.)

27 1861. augusztus 17-én elterjedt a városban a hír, hogy Ferenc József feloszlatja az országgyűlést. A hír igaznak bizonyult aug. 21-én. Bulcsú Károly: Vége Magyarhonnak с versében kongatta a debreceni gyászharangot. Magyarországra ismét az abszolutizmus réme nehezedett. Reszler gyorsan reagált az eseményre, Szigligeti Ede: Gritti című tragédiáját adatta elő. A mű a török idők gyűlölt hóhérjának rémuralmát és bűnhődését 24 Debreceni Közlöny, 1861. jún. 30. 25Debreceni Közlöny, 1861. júl. 17. 26 Debreceni Közlöny, 1861. szept. 8. 27 Debreceni Közlöny, 1861. okt. 4. 369