A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Nyakas László–Várhelyi Ilona: Nemzeti Színház a Péterfia utcán

A nyitás napján a prózai társulat mutatkozott be Szigeti József A falusiak с vígjátékával.

17 Másnap Szigligeti Ede 11. Rákóczi Ferenc fogsága című történelmi színművét mutatták be, amelyben a népszerű szerző „lelkesedéssel, szenvedélyes dikcióval tett hitet a szabadság ügye mellett."

18 A színészek ünneplése ismét politikai tüntetésbe hajlott. Az operatársulat május 13-án mutatkozott be Verdi Ernanijávai. A címszerepet maga Reszler énekelte, mellette Térey Antónia, Foltényi és Mezei jeleskedtek.

19 Az opera hazafias részleteire különösen fogékonyan reagált a közönség. 1861 májusában érkezett Debrecenbe Teleki Lászlónak, a reformellenzék egyik Ígéretes vezetőjének halálhíre. Az Októberi Diploma és a Februári Pátens elfogadására összehívott országgyűlés határozati pártjának vezetője 1861. május 7-én főbelőtte magát. Közszájon forgott, hogy halálát bécsi gyilok okozta. Reszler május 16-án Teleki gyászünnepet hirdetett, s ez alkalomból Kisfaludy Károly Kemény Simon с történelmi drámáját adatta elő. A helyi sajtó megállapította, hogy 1849 óta nem volt példa a debreceniek hasonló fellángolására, s kérte az újság, hogy magyar történelmi színművek bemutatását követően a közönség mindig énekelje el a Himnuszt.

20 Május 22-én Verdi Trubadúrját láthatta a debreceni közönség. Manrico szerepében Reszlernek alkalma adódott operaénekesi tehetségének teljes kibontakoztatására. A közönség tombolt a lelkesedéstől. A szereplők mélyen átélt játéka, a legkényesebb énektechnikai részek tökéletes megoldása, a mű dinamikája, a szöveg és dallam kitűnő ötvözete, a figurák emberközeli megjelenítése a hivatalos kritika legteljesebb elismerését érdemelte ki.

21 Madách Imre 1861. május 28-án a képviselőházban az Októberi Diplomával és a Februári Pátenssel kapcsolatban ezeket mondta: „Ott állunk, ahol 1850-ben állottunk, most velünk, általunk, törvényes úton szándékoltatik a nemzetgyilkolás végbevitetni, mi az erőszaknak nem sikerült... Ugyanaz a kutya, csak más nyakravalóval!"

22 Nem véletlen, hogy Reszler ennek a beszédnek elhangzása után Verdi Nabuccoját mutatta be. Az operában az elnyomott zsidó nép szorongásában csodálatosan tükröződik a felszabadulását sóvárgó olasz nép érzelemvilága. A cselekmény a nép panaszából és haragjából meríti erejét. A rab zsidók drámai ábrázolása, a zeneszerző egy tömbből faragott kavatinái, duettjei, tercettjei, különösen pedig a szabadság nosztalgikus kardala: Szállj, gondolat... (Va, pensiero) annyira megkapta a közönséget, hogy itt Debrecenben majdcsak megismétlődött az olaszországi Habsburg-ellenes tüntetés. Izmael szerepében Reszler ismét nagyot alakított.

23 Június 5-én már a negyedik operabemutatót tartották Reszler színházában. Donizetti Lammermoori Luciája fülbemászó dallamaival fogta meg a debreceni közönséget. A politikai szituáció és a város közönségének régi vágya egyaránt kedvezett a június 9-i bemutatónak. Egy szűk hónap alatt ötödik 17 Uo. Színlap a Református Kollégium Nagykönyvtárában. 18 Vajda Mihály—László Judit: Színházi kalauz (Bp. 1981.) 622—623. 19 Debreceni Közlöny, 1861 május. 15. 20 Debreceni Közlöny, 1861. máj. 19. 21 Debreceni Közlöny, 1861. május 24. 22 Nemeskürty i. m. 316. 23 Debreceni Közlöny, 1861. máj. 29. 368