A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Nyakas László–Várhelyi Ilona: Nemzeti Színház a Péterfia utcán

épüléséig fából ideiglenes színházat építsen.

8 A deszkaszínház a Péterfián, „Margitay István úr házával átellenben, a Szabó Lajos úr birtokában lévő szárazmalom telkén" épült fel.

0 A magas színházépítési, felszerelési és fenntartási költségek miatt a nehéz gazdasági viszonyok között Reszler vállalkozása vakmerőnek látszott. A szabadságharc utáni kedvezőtlen politikai helyzet tovább növelte a kockázatot, különösen úgy, hogy Reszler a nemzeti szellem ébrentartása mellett az operakultúra alapjait kívánta lerakni egy olyan városban, ahol a közönség addig legfeljebb néhány operaelőadást látott. Reszler ideiglenes játszási engedélyt kapott a várostól, társulatának műsorát mégis úgy állította össze, hogy a közönséget tudatosan nevelje, felkészítse az épülő állandó szíriház igényesebb produkcióinak befogadására. Gondos előkészítő munka eredményeként a deszkaszínház 1861 májusára felépült. A helyszínt Reszler a Kapitányi Hivatallal is ellenőriztette életbiztonsági szempontból.

10 Az elkészült színkörről „az építési és szépítészeti bizottmány" helyszíni szemléje alkalmával megállapította, hogy az a bemutatott terv szerint épült. „Az építtető fő gondot fordított arra, hogy a ház ideiglenessége mellett oly szilárd alkatúvá tétessék, miszerint a beférhető közönséget teljes biztonsággal befogadhassa. ... A karzat is a bizottmány szigorú vizsgálata után a célnak megfelelőnek, s az egész épület rendeltetésére fordíthatónak találtatott." A tűzbiztonsági vizsgálat kötelezte Résziért arra, hogy építsen egy fészert a város víztartó szekere és fecskendője számára, valamint a színfalak mögött két hordozható vízipuskát helyezzen el és karbantartásáról gondoskodjék.

11 A debreceni közönség nagy várakozással tekintett Reszler társulatának működése elé. A Debreceni Közlöny cikkében megállapította, hogy „a színház belszervezete bármely vidéki színházzal kiállja a versenyt, a helyiség a legmagasabb igényeket is kielégíti, a bérlet és a belépőjegy pedig olcsóbb, mint más vidéki színházban.. . Debrecen oly szerencsés, hogy minden áldozat nélkül, önként nyílt meg népe előtt a művelődés mulattatva oktató iskolája és a jóra termett nép alsó osztálya is fogja élvezni a színészetet."

12 A várakozásnak megfelelően Reszler igazgató társulatába elsőrendű művészeket szerződtetett, amely tényről a sajtó elismeréssel nyilatkozott: „A társaság igen jó, s a zenekar erős."

13 Az igazgató mellett Mártonff

у Frigyes látta el a titkári teendőket. Drámai rendezőként Fehérváry Antal és Zöldy Miklós, operarendezőként maga Reszler István működött. A színház ügyelője Chován Jenő, súgója Mártonff у Frigyes és Gyarmathy Jenő, karnagya Medgyessy Nándor, énektanára Gócs Ede, zenekari igazgatója fíetessy Lajos, díszletrendezője Fehérváry Antal volt. A kellékek és jelme8 Zelizy Dániel: Debrecen sz. királyi város egyetemes leírása. (Debrecen, 1882.) — Géresi Kálmán: A magyar színészet története Debrecenben (Debrecen, 1898). 9 Hajdú vm. és Debrecen szab. kir. város adattára. (Debrecen, 1937.) — Szathmáry Zoltán: A debreceni színház története. (Debrecen, 1924.) 10 Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Debreceni jegyzőkönyv (Tjzk) 1861. febr. 26. (396/ 861. 11 HBML. Debrecen, Tjzk, 1861. május 23/2579. 12 Debreceni Közlöny, 1861. május 13 Uo. 366