A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Nyakas László–Várhelyi Ilona: Nemzeti Színház a Péterfia utcán

Nyakas László—Várhelyi Ilona Nemzeti színház a Péterfia utcán A debreceni színjátszás története szorosan összefügg az erdélyi magyar színjátszás ügyével, amely báró Wesselényi Miklós anyagi és erkölcsi támogatásával fejlődött. A kolozsvári színtársulat 1798. augusztus 18-án kötött szerződést Debrecennel, s még ebben a hónapban meg is kezdte vendégszereplését az erdélyi színtársulat Debrecenben, a Fehér lóhoz címzett vendégfogadó udvarán lévő szekérállásban.

1 A szín két nyitott végét bedeszkázták, ülőhelyeket készítettek, s már kész is volt a „komédiás ház". Kisebb-nagyobb megszakításokkal hét hónap alatt 105 előadást tartott a társulat. A szerződés 1800-ban lejárt ugyan, de az erdélyi színészek 1800— 1803 között is évenként négy alkalommal ellátogattak Debrecenbe előadásokat tartani.

2 A fogadó és a „komédiás ház" 1804-ben leégett, így az erdélyi társulat előadásai csak 1805-ben folytatódtak. Wesselényi Miklós halála után (1809. okt. 25.) az erdélyi színészek elszakadtak kolozsvári anyaszínházuktól, és 1810 áprilisában önálló színtársulat jött létre Debrecenben.

3 A társulat élén előbb Gulácsy Antal, szabolcsi táblabíró, majd Sándorffy József, váradi orvos állott.

4 1824-ben Sándorffy szerződése a várossal megszűnt, s a következő 36 évben Debrecennek nem volt önálló társulata. A színjátszás nem szűnt meg a városban, hanem vándortársulatokat szerződtettek. Több mint 25 igazgató társulata fordult meg Debrecenben, amelyek Szűcs-színben, majd az újjáépült Fehér ló nagytermében, illetve a Nánássy-féle színházban játszottak a Harmincados köz (mai Batthyány u. 17—21.) magtárából átalakított épületben.

5 1848 és 1851 között Abday Sándor, 1852-ben Csabay Pál társulata játszott itt, majd Láng Boldizsár, s végül 1860—61-ben Latabár Endre társulata tartott Debrecenben előadásokat.

6 Reszler István (1831—1874) 1861 áprilisában érkezett Debrecenbe „dráma és dalmű társulatával".

7 Reszler tenoristaként Olmützben, Pozsonyban, Bécsben és Aradon volt szerződésben, majd 1860-ban Pécsett színtársulatot szervezett. Innen jött át Debrecenbe, hogy a kőszínház fel1 Katona Ferenc: A debreceni színészet története. (Debrecen, 1976.) Taar Ferenc tanulmánya: A kezdettől 1874-ig. 2 I. m. 18—20. 3 I. m. 25. 4 I. m. 30—31. 5 I. m. 32—33. 6 I. m. 37. 7 Debreceni Közlöny 1861. április. 365