A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Szilágyi Ferenc: Carmen Gratulatorium. Egy Csokonainak (is) tulajdonított névtelen latin és magyar nyelvű vers 1794-ből

Kiderül ebből, hogy az Egyetemi Könyvtár bejegyzésével szemben a Carmen Gratulatorium szerzője mégsem Csokonai volt, hanem diáktársa, Lengyel József szenior, akinek névnapjára ugyanebben az évben verset is Irt.

18 Gulyás József Lengyel József verseit tárgyalva már 1927-ben megjelent tanulmányában fölfedezte, hogy a Zichy tiszteletére írt vers az ő műve: „Lengyel e verse a latinon kívül két négy versszakból álló s egy két versszakból álló magyar verset tartalmaz, melyben (elég kezdetlegesen) az országbírót magasztalja. Tehetség dolgában már ekkor messze elmaradt Csokonaitól, pedig Csokonai ekkor még diák volt."

19 (Szinnyei nem tudott Lengyel e művéről, de még Benda-Irinyi említett nyomdatörténete sem azonosította a névtelen mű szerzőjét.) Lengyel mentségére itt azt meg kell jegyeznünk, hogy a magyar nyelvű versek énekes előadásra készültek; abban kétségkívül igaza van Gulyásnak, hogy Csokonai Károlyit üdvözlő versei jobbak s abban is, hogy Csokonai ekkor „még diák volt" (bár publicus praeceptor egyben) — de az volt még Lengyel József is, különben nem tölthette volna be 1794-ben a praeceptori tisztet. A meglepő az, hogy Gulyás József, aki Harsányi Istvánnal először adta ki Csokonai munkájaként a Nagy Sámuel természetrajzi művének betétjeként megjelent Sander-versek fordítását,

20 nem fedezte föl, hogy az említett Sander-versbetétek — minden látszólagos formabravúrjuk ellenére — gyengécske alkotások, s nem lehetnek Csokonai művei, hanem éppen az a Lengyel József fordította (pontosabban: költötte újjá) őket, akinek verseiről 1927-ben tanulmányt írt.

21 18/a L. MM. I., 269. 19 Gulyás József: Lengyel József versei. ItK. 1927.: 123. 20 HG. П., 127—137. 21 Vö. kötetünk tanulmányával: Nagy Sámuel Sander fordításának versbetétjei. 362