A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Művészettörténet - Bíró Katalin: Egy parasztpárti politikus a népművészetről 1947-ben

és a Magyar Kultúrszemlében.

1

'

1 1940 és 1944 között négy kiadást ért meg Veres Péter Mit ér az ember, ha magyar. Levelek egy parasztfiúhoz című könyve, amelyben a tizennegyedik fejezet provokáló címe: A magyar képzőművészetről, ami még nincs. 1940 augusztus—szeptemberében az író Dési Huber Istvánnal bonyolódott vitába Az Ország Űtja lapjain, míg a Fiatal Magyarságban Újvári Béla vitázott vele; 1944nben pedig a Független Magyarországban folyt a vita.

15 1942—1943^ban a Magyar Csillag és a Magyar Nemzet hasábjain Pátzay Pálnak a magyar szobrászat nemzeti és európai jellegét elemző cikke nyomán bontakozott ki vita, amelyben Illyés Gyula és Szabó Zoltán írták le véleményüket.

16 Végül a Csaba Rezső szerkesztésében megjelenő Hajlék 1944 januári száma közzétette többek között Karácsony Sándor, Féja Géza, Németh László és Veres Péter elképzeléseit a magyar népi építészetről, amelyekről Sinkó Ferenc, Gombos Gyula és Piláthy György írásai—ellenvéleményei nyomán bontakozott ki vita, elsősorban a Magyar Életben.

17 1945 előtt rendszeresen foglalkozott a művészet kérdéseivel Féja Géza, akinek -elsősorban a Magyarországban és a Budapesten megjelenő Hídban közzétett írásai érintették a nemzeti jellegű művészet kérdéseit csakúgy, mint a képzőművészet (Buday György, Boromisza Tibor, Nagy Imre, az ugyancsak a határokon túl élő Szudy Nándor, a szerb Konyovits Milán művészete) illetve az építészet kérdéseit, a népmese-, népdalhagyományokat és a folklórkutatók munkásságát, és aki ugyanebben a két lapban 1939-től és 1942től rendszeresen jelentetett meg színházi és filmkritikákat (irodalomtör14 Veres Péter: Az alföldi földmunkás házáról. Tér és forma, 1937. 3. sz. 143.; Féja Géza: A korszerű magyar építőstílus. Magyarország, 1939. június 20. 9.; Bierbauer Virgil: Tegyünk fel néhány határozott kérdést. Levél Féja Gézához a korszerű magyar építőstílus ügyében. Magyarország, 1939. július 4. 9.; Karácsony Sándor: Milyen építőstílust teremt a magyar észjárás? A pszichológus véleménye a korszerű magyar építőstílusról indult vitában. Magyarország, 1939. július 7. 11.; ifj. Csemegi Lajos: Korszerű magyar nemzeti építőstílust! Magyar Kultúrszemle, 1940. 1. sz. 15—16.; Csaba Rezső: Magyar kultúra, magyar építészet. Magyar Üt, 1940. május 16. 3. 15. Veres 1944. 70—78.; Dési Huber István: Levél a magyar képzőművészetről, ami van. (Válasz Veres Péternek'.) Az Ország Űtja, 1940. 8. sz. 291—297.; Veres Péter: Megjegyzések Dési Huber leveléhez, Az Ország Űtja, 1940. 9. sz. 331—332.; Dési Huber István: Válasz Veres Péter megjegyzéseire. Az Ország Űtja, 140. 9. sz. 333—3334.; Újvári Béla: Vita a magyar művészetről. Fiatal Magyarság, 1940. 41. sz. 168.; Karay Gyula: Van-e hát magyar művészet és magyar szépségeszmény? Levél a szerkesztőhöz egy különös pályázatról. Független Magyarország, 1944. 2. sz. 2.; Van-e hát magyar művészet? Levelek a szerkesztőhöz. Független Magyarország ,1944. 3. sz, 3. 16 Pátzay Pál: Szobrászatunk magyarsága és európaisága. Magyar Csillag, 1943. 7. sz. 415—425.; Illyés Gyula: Magyarságunk és idegenségünk. Magyar Csillag, 1943. 8. sz. 494—496.; Frangois Gachot: Magyar művészet — európai művészet. Magyar Nemzet, 1943. május 23. 7. 17 Németh László: Magyar építészet. Hajlék, 1944. 1. sz. 5—17.; Karácsony Sándor: Magyar lélek — magyar építészet. Hajlék, 1944. 1. sz. 18—31.; Veres Péter: A magyarok hajlékáról. Hajlék, 1944. 1. sz. 32—45.; Féja Géza: Társadalom és építészet. Hajlék, 1944. 1. sz. 46—54.; Csaba Rezső: Sorsunk és építészetünk. Hajlék, 1944. 1. sz. 91—106.; Sinkó Ferenc: A hajlék. Magyarország, 1944. április 30.9.; Gombos Gyula: A „magyar" építészetről. Jegyzetek a Hajlék első számához. Magyar Élet, 1944. 5. sz. 9—13.; Piláthy György: Eszmecsere a magyar építészetről. Magyar Élet, 1944. 7. sz. 31—32.; Csaba Rezső: Magyarok hajléka. Magyar Élet, 1944. 8. sz. 11—14.; Piláthy György: Magyarok háza. Magyar Élet, 1944. 10. sz, 14—19. 331