A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Néprajz - Dankó Imre: Vízgazdálkodásunk népi alapjai I.

Városunkban a megtelepedéstől az ármentesítésig, a korszerű városépítés-városfejlesztés, vízgazdálkodás kibontakozásáig a nagy folyóvizeket, tavakat nemcsak a Tócó, hanem — ahogy volt is már'róla szó — számtalan más ér, vízfolyás és tavacska, lápos terület, fertő pótolta. Jellemzően, ezekről a vízfolyásokról még a múlt század eleji-középi kéziratos térképeink is beszámolnak a város belterületén is. 1807-ben, az egyik kéziratos térképünk ,,az Oláh utczai folyó Hídja"-nak rajzát közli.

39 Egy másik, 1817-ből származó belsőség-térképen „Víz Fojás a' Fal tövibe" — feliratot találhatjuk.

40 1821-ben pedig ,,Száz esztendős fojás"-t jeleznek ,,Németh Sándortól barátságos remittált Rész"-ként.

41 A Pap-taváról pedig egész sor térképi ábrázolás beszél.

42 Borsy Zoltán a Pap-taváról, a Liba-tóról és a Kincsestóról azt mondja, hogy azok szélfútta mélyedések.

43 Ezekről a vízfolyásokról, erekről, tavakról, a város életében betöltött fontos szerepükről a régiek is tudtak. Szűcs István várostörténetében igyekezett mindent szépen felsorolni: „Debreczen város határterületén a következő folyások, vagy is helyesebben víz-vezetékek léteznek: a) Árkos vize. Ez egy hosszú ős árok, mely Ohaton kezdve Zámon keresztül Nádudvar alatt, a Hortobágy vizébe szakad. Ki és mikor készítteté? nem tudatik. Váljon nem kísérlet akart-e ez lenni? hogy szolgáljon csatornául és öntözésül aszályos időkben, a hortobágyi pusztaság nedvesítésére, b) Hortobágy. E vízvezeték a balmaz-új városi határ felől, az úgynevezett drassai földnél, a debreczeni s illetőleg mátai határt elérvén, keresztül foly a mátai pusztán, a zám és angyalházi határ között Nádudvar alá, és onnan tovább kanyarogva a Berettyó folyóba szakad, c) Kadarcs. A balmaz-újvárosi határról jön e vízfolyás, a Debreczen birtokában lévő elepi pusztára, s itten temérdek kanyarulatot alkotván, a Kösü folyóba szakad, d) Tóczó = Tócsa vagy Tócza. A Zelemérnek Macs felőli részén egy vékony érből támadt alig észrevehetőleg egy kis folyás, mely a hajdú-böszörményi út mellett elnyúló Folyó kaszálón keresztül, a Debreczen város nyugoti oldalán eső Köntösgát felé folydogált, és Tóczó nevét csak is a Köntös gátnál nyerte, onnan déli irányban folyva két tavat alkotott, mely kis és nagy tóczónak neveztetett. Ma már csak nem egészen kiszáradt helyek, e) Kondoros. Debreczen város határterületén délkelet felé a Csere szélén folyó volt, ma már kiszáradt völgyes hely. A hajdani folyás környéke megtartotta a Kondoros nevet."

44 Ugyanerre törekedett Tikos Imre is a Zelizy Dániel-féle nagyszabású városismertetésben, 1882-ben. Nem minden tanulság nélküli a Tikos-féle felsorolást összevetni a Szűcs Istvánéval. Ugyanis úgy látjuk, ez lényege39 Módy György: A térképek leírása. A) Debrecen város térképei; B) A hajdúvárosok térképei; C) Bihar vármegye térképei; D) Szabolcs vármegye térképei; E) Hajdú vármegye és Hajdú-Bihar megye térképei. Komoröczy György (szerk.): Hajdú-Bihari kéziratos térképek. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei 1. Debrecen, 1972. 20—158. Itt a DvT 920. sz. térképről van szó. — Vö.: Mesterházy Károly: A mai Hajdú és Bihar megyék településtörténete a tatárjárásig. Uo.: 160—170. 40 Dv. T. 1009. sz. térkép. 41 Dv. T. 1031. sz. térkép. 42 Dv. T. 122. sz. térkép. 43 Dv. T. 155. sz. térkép. 44 Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme. I. kötet. Debreczen, 1871. 24—25. 222