A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Néprajz - Dankó Imre: Vízgazdálkodásunk népi alapjai I.

sen részletesebb, sokkal inkább szem előtt tartja a földrajzi-gazdasági szempontokat, mint Szűcs. A Tikos-féle terjedelmesebb és ennek megfelelően több adatot tartalmazó leírást csak szemelvényesen tudjuk közreadni. Eszerint Tikos folyóként egyedül a Tiszát említi, amely ekkor Tiszadorogmától keletre 650 méter hosszan városunk határát képezte. Tikos megjegyzi, hogy ezen a határon belül egy, a hatvanas években, a Tisza szabályozás céljából készült átvágás is van. Tikos a továbbiakban a város és határa vízrendszerét a Tisza függvényeként tárgyalja és mutatja be. Nyilván nem azért, mert a Tisza alig valamivel hosszabban, mint fél kilométer, városunk határát képezte, hanem azért, mert a terület egész vízrendszerét a Tisza alakította ki annak idején. Ebből a felismerésből kiindulva a többi vizet Mellékvizekként (már tudniillik a Tisza mellékvizeiként) ismerteti, hangsúlyozva azt, hogy ,,a Tisza folyót kivéve, a városnak nincs folyóvize", bár a határnak csaknem minden részén kisebb-nagyobb erek, vízfolyások és tavak terülnek el. Ezután részletesen ismerteti a hortobágyi vizeket, vízállásokat, fertőket és szól a hortobágyi árvizekről, amelyek a különben állandóan víz alatt álló hortobágyi területek — 3060 hold és 819 négyszögöl — nagyságát esetenként nyolc-tízszeresen is felülmúlják. Mint például a híres 1855. évi áradás idején is, amikor 25 000 hold hortobágyi terület került víz alá. Ezek után elsőként a Hortobágyot ismerteti és azt a Tisza bővizű, halban gazdag mellékvizének mondja. A Hortobágy szerinte a Tisza kiöntéseiből keletkezett Hollós és Szandalik erek, valamint a Hattyas, a Sebesér és a Nagyrét, valamint még több erecske vizének egyesüléséből ered. Hossza majdnem 24 kilométer. Pályáját igen csekély esés jellemzi, hatalmas kanyarokkal folyik át a Hortobágy pusztán. Az Árkus folyás ugyancsak a Tisza kiöntéseiből ered a tiszacsegei határban. A Sárosérbe torkollva végül is a Sárrétbe jut. Hossza 16 kilométer. A gyorsabb vízlevezetés céljából még 1716-ban ásatott. Innen, mivel ásott csatorna, a neve Árkus kanális, vagy Árkus csatorna is. A Sáros ér hortobágyi vízfolyás, a Hortobágyba szakad. Hossza 14 és fél kilométer. A Pap ér két és fél kilométer hosszú vízfolyás, a debrecen—balmazújvárosi határ közt húzódik észak-déli irányban és ugyancsak a Hortobágyba ömlik. A Kadarcsról részletesebben beszámol. Ez a Balmazújváros délnyugati oldalánál eredet vízfolyás, igen csekély eséssel, óriási kanyarokkal a debreceni határba lépve Elep, Álomzug és Kösélyszeg pusztákon átfolyva a Köséllyel egyesül. Hossza a debreceni határban 32 kilométer. Vele kapcsolatosan szól a Kösélyről vagy Kösüről, mely két, egy fő és egy mellékággal a Kösélyszeg felé tart és végül is a szoboszlói határban folytatja útját. A Kösély Hajdúszoboszló vize, a debreceni határban közel 19 kilométer hosszan kanyarog. A Fegyvernek— Pecze-völgyi vízfolyás 5 ágból álló vízfolyás a határ ugyancsak délnyugati részén, az ebesi pusztán. Végül is a Kösélybe szakad. A három főágat érdemes név szerint is megismerni: Vérvölgyi-ág, Ágodvölgyi folyás és Zsongvölgyi-ág. A Tóczó folyás Zelemér pusztán ered és városnyugati oldala mellett kanyarogva a mikepércsi határba jut. Útközben a Debrecen— hajdúszoboszlói vasútvonaltól északra a városból kijövő fő vízvezető csatornával egyesül és úgy folyik tovább. Hossza a fővízvezetékig 12 kilométer; a Tócó teljes hossza a város határán 19 és fél kilométer. Tikos a Tisza mellékvizei közt említi a városi fővízvezető árkot is. A Miklós (ma Dimitrov) utca végén kívül, a Postakert délkeleti sarka mellett kezdődik és 2,2 km 223