A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Néprajz - Dankó Imre: Vízgazdálkodásunk népi alapjai I.

a fertőzött talajvíz nem tud leszivárogni. Tekintve azonban, hogy a szennyvíz nem csak a talajvizet, a vizet fertőzi meg, hanem biológiailag azt a talajt is károsítja, amivel érintkezik, amin átszivárog a víz, a szennyvíz okozta talajszennyeződés önmagában is nagy feladatok elé állítja a vízgazdálkodást.

23 A tervszerű-korszerű vízgazdálkodás első lépése ezért az, hogy a jó, a tiszta, az egészséget nem károsító vizet a szükséges mennyiségben, lehetőleg helyben, a felhasználás közelében biztosítsa. Ez a sokrétű, itt most nem részletezhető, több részből álló tevékenység minden változatában és minden részletében jellegzetesen településfejlesztési — jobbára városokról lévén szó — urbanizációs feladat.

24 Bevezetésünk végén még csak arra vessünk pillantást, hogy hogyan, milyen formákban, milyen módszerekkel lehet helyben biztosítani a jó vizet a szükséges mennyiségben. Először is új, nagy teljesítményű (vízhozamú) kutak építésével. Amennyiben ez valamilyen ok (például a kútsűrűség maximális, a sok kút vagy a nagy teljesítményű kutak gyakorisága miatt nincs elegendő víz; a vízhozam nem fokozható, ha éppen nem csökken) következtében nem lehetséges, akkor azzal lehet segíteni, hogy a távoli helyeken feltárt jó, tiszta vizet folyamatosan eljuttatják a településre, a felhasználási helyre. Ezt a feladatot ma már csak kis települések, üzemek, viszonylag kis vízfelhasználás esetében lehet szállítással (hordókban, tömlőkben, tartályokban) megoldani. Egyre inkább: nagyobb települések, üzemek esetében pedig kizárólagosan vízvezetékek, vízvezetékrendszerek megépítésével és működtetésével lehet biztosítani. A vízgazdálkodással foglalkozó urbanizációs tevékenység sokirányú. Nemcsak korszerű víznyerő helyek, vízvezetékek, vízvezetékrendszerek megépítésével vesz részt a vízgazdálkodásban, hanem szükségszerűen gondoskodik a szennyvíztisztításról, elvezetésről is, hogy ne fertőzze a talajt, illetve a vizet. Azaz csatornázással védekezik közvetlenül a vízmennyiség csökkenése, közvetve pedig az ökológiai egyensúly felbomlása ellen.

25 Az urbanizációs tevékenységek egy részét az úgynevezett közművesítés, a közművek kiépítése és működtetése teszi ki.

26 Viszont a közművesítés tekintélyes hányadát a vízgazdálkodás — víznyerő művek, vízvezetékrendszerek kiépítése és a csatornázás — jelenti. Ezen túlmenően napjaink vízgazdálkodása már nemcsak egyszerű közművesítés, nemcsak egy település vagy 23 Burger Péter: Debreczen város vízvezetéke és csatornázása kérdésének ismertetése és méltatása. Debreczen, 1905.; A 197,13.226/1908. számú Csatornázási szabályrendelet. Ozory: Debreczeni Útmutató. Debreczen, 1914.; Hankó Béla: Városi szennyvizek megtisztítása és értékesítése. Debreceni Szemle, VI. 1932. 150—153. 24 Vidor József (szerk.): Urbanisztika. Válogatott tanulmányok. Budapest, 1979.; Piotovits Aladár: Hazai városaink egészségügye a városcsatornázás és vízellátás tárgyában, különös tekintettel sajátos hazai viszonyainkra és a tudomány mai álláspontjára. Budapest, 1903.; Holló István: Alföldi városaink vízellátása. Hidrológiai Közlöny XXXIII. 1953. 193—199.; Debrecen szabad királyi város érvényben lévő csatornázZáZsi szebályrendelete. Debrecen, 1911. 25 Ballai János—Marton Sándor: Épületek vízelltásáa, csatornázása és gázellátása. Budapest, 1957. 26 Kovács Gábor: Debrecen városiassága. Debreceni Képes Kalendáriom, 1918. 21—25.; Szántó Tibor: Debrecen mai helyzete. Városépítészeti Szemle 1954. 1. szám. 10—13. 216