A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Néprajz - Dankó Imre: Vízgazdálkodásunk népi alapjai I.

zett kézmosás stb. Általánosan tudott dolog — és debreceni vonatkozásban különösséggel bír —, hogy az egészségvédelemben, a gyógyításban milyen fontos szerepe van a gyógyvizeknek, a gyógyvízhasználatnak (akár ivó-, akár fürdővíz formájában). Sokféle gyógyvíz van. A legismertebbek a me­legvizek, a hőforrások vizei. De széles körben ismeretesek a különböző sós (például timsós, sziksós), a kénes és a jódos, és újabban a rádiumos vizek. 9 Harmadszor, az eddig elmondottakkal; tehát a víznek az élelmezésben és az egészségvédelemben-gyógyításban betöltött alapvető jelentőségével a lehető legszorosabb összefüggésben a települések módjában, formáiban, funkcióiban mutatkozik meg leginkább a víz életmódformáló-alakító ereje. Emberi települések csak olyan helyeken létesülhetnek, ahol megfelelő mennyiségű és minőségű víz áll rendelkezésre. A vizeknek — a források­nak, csermelyeknek, ereknek, vízfolyásoknak, patakoknak, folyóknak, fo­lyamoknak, a tavaknak, tengereknek; a mocsaraknak, lápoknak, valamint a mesterséges víznyerőknek (csatornáknak, kanálisoknak, víztárolóknak stb.) a vízszolgáltatáson kívül számos más, a település létrejöttében, fejlő­désében fontos szerepük is van. Például akkor, ha a településnél lévő vizek víziutak, ha a vízi közlekedés-szállítás jó lehetőségei; ha kikötők; ha termé­szetes határok; szervezeti, etnikai, életmódbeli, kulturális elválasztó ténye­zők; illetve, ha átkelő, tehát összekötő helyek; gázlók, révek, kompok, hi­dak helyei. A vizek települési jelentőségét mutatják, ha a vizeket, a víz­nyerési formákat energiaforrásokként használják. 10 A kezdetleges technika világában a különféle malmok és más szerke­zetek működtetésében, illetve az ezekhez kapcsolódó települési formálódás­ban mutatkozott meg a víz életmód-település átalakító ereje. Majd pedig a gőz formájában történő vízfelhasználás, a gőzgépek üzemeltetése, gyárak, gyártelepek létesítése válik településfejlesztő, alakító tényezővé. Arra is figyelemmel kell lennünk a víz településformáló szerepét vizsgálva, hogy bizonyos kézműves, ipari tevékenységek, foglalkozások különösen vízigé­nyesek (ilyenek a különféle áztatások, mosások, festések, a cserzés stb.) és nagyban befolyásolják a települések fejlődését. A településsel kapcsolato­san utalnunk kell még arra is, hogy a közelben, ideálisan helyben, megfe­lelő mennyiségben rendelkezésre álló és hozzá is férhető víznek sajátos szerepe van a tűzoltásnál, a település képét átformáló tűzvészek leküzdé­sénél. Mindannyian tudjuk és ezért talán külön szólnunk sem kell arról, hogy a víznek, mint alapvetően fontos települési tényezőnek meghatározó sze­repe van a közvetlen vízi életmódok, foglalkozások kialakulásában (halász, csíkász, rákász, lápoló, tutajos, csónakos, révész, búvár, hajós, kútásó stb.) —, amelyek viszont a település létrejöttében, szerkezeti fejlődésében, s alakulásában játszanak nagy szerepet. De vannak olyan nem közvetlen vízi 9 A debreceni nagyerdei városi fürdő. Budapest, 1932.; diósadi Elekes György: Ada­tok a nagyerdei fürdő történetéhez. Debreceni Szemle XVIII. 1944. 116—117.; Straub János: A debreceni hőforrásból. Debrecen, 1935. Klny. az Orvosok és Gyógy­szerészek Lapja 1935. évi évfolyamából; vári Szabó Tibor—Dávidházy Kálmán: A debreceni nagyerdei városi fürdő. Budapest, 1932.; Jánossy Gyula: Kísérletek a debreceni hőforrás vizével. Debrecen, 1933. Klny. az Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 1933. évi évfolyamából. — 10 Mosonyi Emil: Vízierő-hasznosítás I— II. Budapest, 1958. 211

Next

/
Thumbnails
Contents