A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Történelem - Szalay Emőke: A debreceni fazekas céh szervezeti életének változásai a céhlevelek tükrében

lálunk utalást, — fazekat és mázas edények behozatalát egyaránt engedélyezik.

18 A református egyház nem avatkozott bele Debrecenben a céhek életébe. A fazekasok artikulusaiban egyetlen pont hozható kapcsolatba az egyházzal, amelyben a vasárnapi munkát tiltják, annak minden fázisát — praeparare, fornare, imponere —, a vétő készítményét a céhmesterek elvegyék és a fazekas mesterek, valamint a főbíró között egyenlően szétosztassák.

19 A céh bizonyos fokú önállóságát bizonyítja, hogy a kisebb ügyekben a céhmesterek joga volt a bíráskodás, ítéletük ellen a főbíró székéhez lehetett fellebbezni.

20 A céhek tevékenységét önállóságuk mellett a város tanácsa ellenőrizte. A XVI. században a főbíró hatáskörébe tartoztak a céhek ügyei. Bizonyítja ezt, hogy az új mestert a főbírónak kellett bemutatni, akinek ajándékot vitt. A városból eltávozni, ahogyan már említettük, a főbíró tudtával lehetett, az elkobzott készítmény felét a főbíró kapta, fellebbezni is a főbíróhoz lehetett.

21 A céh szociális tevékenységéhez tartozott, hogy a betegekre, özvegyekre, árvákra igyekezett gondot viselni. A betegápolást már ez a korai céhlevél is előírta.

22 A termékekre vonatkozóan csupán feltevéseink lehetnek. Sajnos a mesterek említésénél nem sorolták fel a készítendő edényeket. Bizonyos támpontot az új mesternek a főbíró számára adandó ajándékai jelenthetnek — ollam, hidriam aquae capientem cum amphora J.

23 Az olla egyértelműen fazekat jelent. Ugyancsak annak vehetjük a hidria-t, ami vizes korsó. Az amphora esetében találgatásokra vagyunk utalva. Eredetileg kétfülű edényt jelentett, amelyet bor tartására használtak.

24 Érdemes összevetni a debreceni fazekasok kiváltságlevelét a kassai fazekasok privilégiumával, ugyanis ugyanabból az évből származik mindkettő, időbeli eltérésük csupán másfél hónap.

25 A két céhlevél között jelentős különbség fedezhető fel. A kassai céhlevélben említik, hogy az előző artikulusok 1556-ban pusztultak el a városban dúló tűzvészben. Debrecenből ugyan 1555-ből való a legkorábbi levéltári adat, a fazekasok céhének említése,

26 ám a céhlevél kiadásakor nem jegyezték fel, hogy már előbbis lett volna privilégiumuk. Sőt a szokásos formulával más mesterekre való hivatkozással kérik, hogy a jó rend megőrzése céljából ők is biztos előírásokkal és szabályokkal szeretnének élni.

27 Mindezek miatt ezt a céhlevelet 18 Uo., 10. cikkely, Takács Béla, 1984. 497. 19 Uo., 5. cikkely, Takács Béla, 1984. 497. 20 Uo., 13. cikkely, Takács Béla, 1984. 497. 21 Uo., 1., 5., 13. cikkely, Takács Béla, 1984. 495. 22 Uo., 8. cikkely, Takács Béla, 1984 495. 23 Uo., 2. cikkely, Takács Béla, 1984. 496—7. 24 Kresz Mária, 1978. 7. 25 Mihalik Sándor, 1908. 152. 26 Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei. 1555. 1983. 625/2. 27 ... ipsi quque, secundum morém et consuetudinem magiistrorum mechanicae artis generis alterius, Debreceniensium certis quibusdam ritibus et statutis, boni ordinis conservandam gratiam plurimum indigerent, petentes nos summa cum instantia, uti certas ordinationes et statuta, quae ab illustribus nos nobis proposita essent, pro ratis et acceptis habere, et in iisdem, dam conservare, ac per alios etiam conservari facere vellemus. HBML. IV. A. 1011/3. 6. 165