A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)
Történelem - Szalay Emőke: A debreceni fazekas céh szervezeti életének változásai a céhlevelek tükrében
fogadhatjuk el elsőnek a debreceni fazekas céh háromévszázados történetében. A már ismertetett 13 artikulus közül Debrecenben 6 kapcsolódik magához a céhszervezethez, míg Kassán 11 közül 8 sorolható ide. Talán nem tévedünk, ha úgy véljük, hogy a hosszabb és már kialakult céhes múltra utal az, hogy a kassaiak céhprivilégiumában a debreceniekétől eltérően, ahol a céh keretei nagy vonalakban éppen csak kirajzolódnak, az előbbieknél aprólékosabb, részletekre kiterjedő cikkelyeket fogalmaztak meg. Itt már nem említik a céhmester választást, amely Debrecenben az első artikulus volt, bőségesen szólnak viszont a céhmester lakomáiról. A debreceni mesterremek említéssel szemben Kassán részletesen előírják a remekeket, a mesterasztal jóval gazdagabb mint Debrecenben. 28 Részletesen foglalkozik a kassai céhievél a szolgálómester feladataival. 29 A debreceniekhez hasonlóan a kassaiak is engedélyezték a kimenetelt a városból, 30 de ugyanakkor foglalkoztak idegen mestereknek a városban való megtelepedésével is, ami a mesterek mozgásának másik irányát jelentette. 31 A legényekre, inasokra és özvegyekre vonatkozó részletes szabályozásokból úgyszintén arra következtetünk, hogy a kassai fazekas céh szervezettség tekintetében előbbre állt a debrecenieknél. 32 Talán ugyanennek tudhatjuk, hogy míg Debrecenben 6 szabály kapcsolódott a munkaszervezéshez, árusításhoz, Kassán ezzel szemben csak kettő foglalkozott a céhélet ezen oldalával. Az idegenek árusításának megtiltásából arra következtethetünk, hogy a debreceniekkel szemben, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudták teljesen kielégíteni a helyi igényeket, a kassaiak képesek voltak ellátni megfelelő fazekastermékekkel a piacot, ezért nem volt szükség az idegenek árusításának engedélyezésére. 33 Természetesen a kassaiak is vigyáztak a minőség megőrzésére, erre vonatkozik a mázas edények készítésére vonatkozó előírásuk. 34 A kassai céhlevélbeliekhez hasonló tendenciákat állapíthatunk meg a debreceni fazekasok következő, 1715-ben kiadott privilégiumában, 35 hogy a szervezettség előrehaladásával egyre aprólékosabban szabályozták a céhek belső életét. Az első céhlevél óta eltelt másfél század alatt a szervezeti életnek csak nagy vonalakban keretet adó szabályok, rendelkezések helyett nagy számban bekerültek az aprólékos részletező megkötések. A változást már az artikulusok számának növekedése is jelzi, csaknem négyszerese az első privilégiumban foglaltaknak. Ugyancsak tükröződik a változás tartalmi megoszlásban is. A szervezeti élethez kapcsolódik az artikulusok háromnegyede, a 46-ból 35. A céhbeli tisztségviselők közül elsőként a két céhmesterrel foglalkozik. A vízkeresztkor választott tisztségviselők feladata a céh jövedelmének, írá28 Mtftalik Sándor, 1908. 154 5. artikulus, 2. articulus. 29 U6, 1908. 153. 4. artikulus. 30 Uő, 1908. 154. 7. artikulus. 31 U6, 1908. 154. 3. artikulus. 32 Uő, 1908. 155—156. A legényekről és azok igazságáról. 33 Uo. Az Tanuló Inasokról. 34 Uo. 154. 8. artikulus. 35 A debreceni fazekas céh szabályai, 1715. DMATDGY: Lelt. sz. Sz. 1906. 550. 166