A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Történelem - Szalay Emőke: A debreceni fazekas céh szervezeti életének változásai a céhlevelek tükrében

század elején fedezhető fel, a fazekasoknál mint láthatjuk ez másfél évszázaddal korábban fellelhető.

10 A céhszervezet magába foglalta az inasokat és a legényeket is. A privilégium csupán a legényekkel foglalkozik. Kimondják, hogy minden fazekas mester tarthat magánál legényt. Nem zárják ki a több legény alkalmazásának lehetőségét sem, de ezt már bizonyos megkötések határolják. Tarthat ugyan több legényt egy mester, de ha másnak nincs legénye és kérne, akkor köteles az igénylőnek átengedni, egyet viszont visszatarthat magánál.

11 Általánosságban említik a legények bérezését, „a legények bére ugyanaz legyen, ahogyan eddig használatban volt".

12 Hat artikulus foglalkozik a céhben folyó munkával, a mesterség folytatásának szabályozásával. Közülük az első a mesterség megfelelő színvonalának megtartását, a minőség megőrzését célozza. A silány termék — non bene praeparata, neque bene decocta —, ami a formára és a minőségre egyaránt vonatkozik, — készítőjét 33 dénár büntetésre ítélték.

13 Debrecenben nem volt megfelelő minőségű agyag, ez a nyersanyaghiány mutatkozik meg abban a cikkelyben, amely szigorúan megszabta az idegenből hozott agyag vételét. Ugyanis megtiltották egyéni vásárlását, és a mesterek közötti szétosztását írták elő.

1

'

1 Ebből a céh gondoskodása tűnt ki, hogy minden mester egyenlően juthasson hozzá a szükséges jó minőségű nyersanyaghoz, megakadályozva ezzel, hogy egyesek többet, mások, öregek és'betegek, kevesebbet kapjanak, vagy esetleg teljesen nyersanyag nélkül maradjanak. Úgyszintén vigyáztak arra, hogy egyformán jussanak munkához a mesterek. Ezért meghatározták, hogy minden mester csak annyi kályhacsempét készíthetett, amennyit egy hét alatt felhasznált. Ha többet csinált, és nem tudta az előírt egy hét alatt beépíteni, átadhatta más mesternek, aki vállalta a kályha elkészítését.

15 Ez a kikötés a verseny kialakulását szándékozott megelőzni, bizonyos egyenlőség megteremtését, illetve fenntartását óhajtotta biztosítani. A debreceni fazekasok számára komoly problémát jelenthetett a város ellátása megfelelő számú és minőségű edénnyel. Ez tűnik ki abból az artikulusból, amely előírja a mestereknek, hogy kötelességük Debrecen városának használatára mindenfajta fazekasművet elegendőt készíteni.

16 Az utasítás ellenére sem sikerült elérniük, ezt abból állapíthatjuk meg, hogy már ebben a céhlevélben engedélyezik a külső munkák árusítását. Az elegendő edény árusításának problémáját mutatja az, hogy idegenek számára a vásárok tizenöt napja alatt és hétfőn délig megengedett az árusítás. Debreceni lakosok számára ezen kívül, azaz mind a vásár szabadságán, mind a vásárnapokon kívül is örök időtől fogva megengedett fazekas készítmények behozatala és árusítása.

17 A fazekas készítmények milyenségére is ta10 Varga Gyula, 1981. 328. 11 Kiváltságlevél 6. cikkely, Takács Béla, 1984. 497. 12 Uo., 12. cikkely, Takács Béla, 1984. 497. 13 Uo., 4. cikkely, Takács Béla, 1984. 496. 14 Uo., 9. cikkely, Takács Béla, 1984. 497. 15 Uo., 7. cikkely, Takács Béla, 1984. 497. 16 Uo., 11. cikkely, Takács Béla 1984. 497. 17 Uo., 10. cikkely, Takács Béla, 1984. 497. 164