A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Kormos László: A debreceni Református Kollégium szervezetei és hivatalai

Gazdái hivatal Az 1657. évi iskolai törvény részletesen előírta a diákgazda, az oeconomus kötelességeit. 1792. évi szervezeti átalakításkor a coetus anyagi ügyeinek vitelét és felügyeletét a diákgazda kezéből kivéve fizetéses tisztviselőre ruházták. 1792-ben a gazdái hivatal a háznagyi hivatalba olvadt be, s a kollégiumi gazda: a háznagy és a kollégiumigazgató felügyelete alá került. A háznagyi hivatal és a gazdasági tanács egyesítése után a gazdái hivatal a gazdasági tanácson belül működött, szabályzatát a gazdasági tanács készítette el, s az egyházkerület hagyta jóvá. Legrészletesebb gazdái teendőket az 1908-ban jóváhagyott szabályzat tartalmaz. 1958—1972 közt a gazdasági hivatal vezetője töltötte be a háznagyi és a gazdái tisztet is. 1972-től a gazdasági hivatal vezetőjétől újra függetlenített gondnoki állást szerveztek a háznagyi és a gazdái teendők ellátására, és a kollégiumi gazda tagja lett az intézőtanácsnak. Ügyészi hivatal A 18. század közepétől a kollégium gazdasági jogügyleteinek intézésére fiskálist, ügyészt, ill. jogtanácsost alkalmazott. 1785-ből már ismert a kollégiumi fiskális szerepe. A 19. század elején — 1807 augusztusában — szervezték a kollégiumi ügyészi hivatalt. Az ügyészi hivatal munkakörét 1822. március 25-én állapította meg az egyházkerületi közgyűlés. 1831 után a kollégiumi ügyész a gazdasági tanácsnak is tagja lett. A 19. század második felétől az egyházkerületnek és a kollégiumnak közös ügyésze volt. A tisztséggel járó feladatokat az 1891—1893., majd 1904—1907. évi egyházi törvények határozták meg, s az egyházkerület külön szabályzata rendezte (290/1904). Az ügyészi feladat szerteágazó volt: jogi ügyekben az ügyész a kollégium képviselője, peres ügyek intézője, pénzkölcsönzési szabályok betartásának ellenőrzője, telekkönyvezések intézője, ingatlanok bérleteinek, szerződéseinek elkészítője, a kollégium ingatlanainak és alapítványi vagyonának nyilvántartója. 3. A KOLLÉGIUM OKTATÁSI ÉS AZZAL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYEI A kollégium oktatási és gazdasági ügyeinek irányítását eleinte a coetus (diák* önkormányzat) intézte. Az 1792. évi szervezeti változtatás az oktatásügyre is kiterjedt. Az alábbiakban az oktatás irányító és gyakorló szerveinek, intézményeinek áttekintését adom. Igazgató tanács A kollégium nevelési, szellemi, valamint anyagi életének irányítását és felügyeletét 1792—1831 között a „curatoratus et professoratus" látta el. 1831-től a gazdasági ügyeket a gazdasági választmány, ill. a gazdasági tanács intézte. Kollégium nevelőintézményeinek: a főiskolai, középiskolai, elemi fokú tagozatainak szétválasztását követően a professoratus csak a nevelésügyet vezette. 1858-ban az egyházkerület Főiskolai és Középiskolai Felügyelő Bizottmányt hozott létre, majd 1866-ban a kollégium nevelésügyeinek közös intézésére külön igazgató tanács alakult, mely a kollégium intézményeinek legfőbb vezető szerve lett. Az igazgató tanács elnöke a mindenkori püspök. 1955 után „kollégiumi külön igazgató tanács"-ként működik. Mellette a kollégium ügyeit a kollégiumi intézőtanács fogja össze. 86