A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Kormos László: A debreceni Református Kollégium szervezetei és hivatalai

Kollégiumi pénztár Az 1792. évi kollégiumi vezetés átszervezésekor a kollégiumi pénztár egységes vezetés alatt működő hivatallá alakult. A pénztár kezelési szabályzatát 1792. december 13-án hagyta jóvá az egyházkerület, s megválasztott pénztárosa 1793. január 2-án vette át az egyesített kollégiumi, perceptoriális és seniori kasszákat. A 19. század elején 7 pénztári csoport szerint folyt a kollégium pénzkezelése, nevezetesen: az alumnusok, az expectansok, a betegek, a könyvtár, a szolgák, a tőkepénzek és az új épületek kaszszája. A 19. század végére a pénztári csoportok, ill. kasszák száma 10-re emelkedett. A pénztári hivatal szabályzatát több ízben módosították (1831, 1842, 1874, 1903, 1909, 1914, 1925, 1930). Legrészletesebb ügykezelési utasítást — a költségvetés, számadási könyv és zárszámadás pénztári csoportok szerinti vezetésére, különböző pénztári naplók, főkönyvek és segédkönyvek használatára —- az 1903. évi ügykezelési szabályzat adott. 1909-ben az egyházkerület a pénztári hivatalban önálló hatáskörrel rendelkező számvevői tisztet állított be a pénztári ügyintézők vezetésére. Az egyetemmé alakulás után a pénztári csoportok száma 12-re emelkedett. 1925-ben a gazdasági tanács javaslatára az egyházkerületi közgyűlés a kollégiumi és egyházkerületi pénztárt egyesítette „kollégiumi és egyházkerületi gazdasági hivatal" címen. Tisztviselői voltak: számvevő, könyvelő, ellenőr, pénztárnok, pénztári gyakornok, napidíjas írnok. A hivatal vezetője a számvevő, aki a gazdasági tanács és az egyesített internátusi és tápintézeti bizottságnak lett a tagja, a pénztárnok és az ellenőr pedig a gazdasági tanácsban és annak albizottságaiban működött közre. A pénztári hivatal jogutódja, a gazdasági hivatal 1926. január l-jén kezdte meg működését. A kollégiumi és az egyházkerületi pénztárt külön kezelte. A pénztári csoportok száma 5-re csökkent. A II. világháború után 1954-ben került sor a gazdasági hivatal szabályzatának korszerűbb változtatására, s a gazdasági hivatal azóta is folyamatosan kezeli az egyházkerület és a kollégium pénzügyeit. Főiskolai curatori hivatal A diákönkormányzat idején a szolgatanulók irányítását és felügyeletét a curator mint a szolgatanulók gondnoka látta el. Kötelességét a „Leges de officiis curatoris" szabályozza. 1734—1831-ig a curator a szolgadiák felügyelete mellett perceptori, azaz pénztárosi teendőket is ellátott. Az 1792. évi szervezeti változással a diák curatorokat „inspector famulorum scholarium"-nak nevezték. Ugyanakkor a nem diákokból álló újonnan szervezett curatori hivatalt „localis curatoratus"-nak, melynek vezetője a kollégium Ordinarius curatora — mint a hivatal irányítója és a gazdasági ügyek ellenőrzője — lett. Az 1831. évi gazdasági ügyintézés átszervezésével a curatori hivatal az ún. gazdasági választmányba olvadt, és a curator a gazdasági tanács tagja lett. A szegény tanulók felügyelete és ellenőrzése ekkor a seniorra ruháztatott, aki a szegény tanulók gondnokai feletti felügyeletet 1878-ig ténylegesen gyakorolta. 1878-ban a „curator servientium"-ot tanári felügyelet váltotta fel, de a felügyeleti könyveket a seniorok még 1901-ig vezették. A curatori hivatalt a contrascribai hivatal megszűnésével szintén a háznagyi hivatalhoz csatolták. 85