A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Kormos László: A debreceni Református Kollégium szervezetei és hivatalai

gazdasági tanács és a közös tanári kar 7—7 tagja, valamint az egyházkerület püspöke és főgondnoka. Az új hivatal 1875. augusztus l-jén kezdte meg munkáját. A kollégium első háznagya Hegedűs István lett. A háznagyi teendőkről az 1886-ban bővített háznagyi szolgálati szabályzat részletesen rendelkezik. A hivatal szolgálati szabályzatát az egyházkerület 1908-ban átdolgoztatta, mely 1943-ig volt érvényben. 1943-ban a háznagyi tisztséget a kerület megszüntette, és a háznagyi hivatal vezetését a tanácsjegyző vette át, aki 1945 után gazdasági tanácsosként, majd 1958—1972 között a gazdasági hivatal vezetőjeként szerepelt, s gondnoki teendőket is ő látta el, amikor a gazdasági hivatal vezetője mellett a kerület a kollégiumi gondnoki tisztséget ismét megszervezte. A contrascribai, háznagyi hivatal, a gazdasági tanács és a gazdasági hivatal jogfolytonossági kapcsolatban volt egymással mint a kollégium gazdasági ügyeit intéző szervek. Kollégiumi gazdasági tanács A kollégium pénzügyeinek kezelésére 1742-ben a professzorátustól függetlenül működő „localis curatoratus" gondolatát a debreceni egyházközség mint a kollégium kezdettől fogva legfőbb patrónusa — jogfolytonosságára hivatkozással — vetette fel. Az egyházkerület azonban csak 1773-ban intézkedett e kérdésben, és javaslattételre superintendensi deputációt jelölt ki. Hosszas tárgyalások után az egyházközség és az egyházkerület nézeteinek egyeztetésével — a kollégiumi szervezet átalakításával egyidejűleg — 1792. december 27-én a Debreceni Református Egyházközség és a Tiszántúli Református Egyházkerület vezetőtestületei által kiküldött bizottság javaslatára a kollégium gazdasági jígyeinek intézésére és felügyeletére ordinárius curatort, pénztárost és gazdát nevezett ki. A nézeteltérések azonban továbbra is fennmaradtak. 1830-ban Kerekes Ferenc professzor javasolta a gazdasági felügyelet átszervezését. Megírta a kollégium pénzügyi kezelésének történetét, s a történeti szükségszerűség adta lehetőségekre alkalmazva elkészítette az ún. gazdasági ülés, az oeconomica sessio ügyviteli tervezetét, melyet az egyházkerület háromtagú bizottsága megvizsgált, majd a közgyűlés 1831 áprilisában jóváhagyott. E gazdasági felügyelet a főiskolai igazgatósággal karöltve működött. Az egyházkerület és a debreceni egyházközség közötti súrlódások kiküszöbölése azonban ezzel nem szűnt meg. Kerekes Ferenc ezért új javaslatot dolgozott ki a gazdasági felügyeleti tagok összetételéről, személyi feltételeiről és teendőiről. 1845-ben tett javaslatára az oeconomica sessio 15 taggal újjáalakult az egyházkerület, a debreceni egyház és a professzori kar 5—5 tagjából, és „főiskolai gazdasági választmány" néven 1879-ig, majd — egyházkerületi közgyűlési döntéssel — mint „gazdasági tanács" 1935-ig működött, amikor megalakult a kollégiumi intézőtanács, mely a kollégiumi intézmények igazgatóiból, vezetőiből tevődött össze, s átvette a gazdasági tanács jogkörét. A gazdasági ülés, a gazdasági választmány, a gazdasági tanács, az intézőtanács mindenkori elnöke az egyházkerület püspöke. A gazdasági ügyek szaporodásával a gazdasági tanácson, ill. intézőtanácson belül külön időszaki bizottságok működtek: épületek fenntartása, felújítása, városi szolgáltatások, kollégiumi birtokok, takarékbetétek, kérelmek, alapítványok ügyeinek intézésére, tőkék elhelyezésére, alkalmazottak felvételére, tápintézet gondozására. 1923-tól a gazdasági tanácson belül még egy pénzügyi bizottság is működött. 84