A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Kormos László: A debreceni Református Kollégium szervezetei és hivatalai

írásbeli beutalójával helyezték el. A szabályzat szerint a szolgadiákok inspektora contrascribai irányítás alatt állt. 1875 után a kórházi ügyeket a contrascribai hivataltól annak jogutódja: a háznagyi hivatal vette át. A contrascribai hivatal megszűnése után a contrascribai tisztség megmaradt. Napjainkban esküdt felügyelőként működik. A kollégiumi törvényszék Az iskolai törvények megtartására ír.int „felügyelő' ítélőközösség" a kollégiumi iskolaszék vagy más néven törvényszék (sedes iudiciaria) ügyelt fel mint a senatus scholasticus alárendeltje. Az iskolai törvényszék eleinte két fokon: a „feltörvényszék" a senior, az „altörvényszék" a contrascriba jelenlétében, esküdt diákok bevonásával ülésezett. Alsó fokon folyt a vétségek tárgyalása, s a törvényszék mindig felső fokon ítélkezett. A törvényszék működését iskolai törvények, szabályzatok, rendelkezések szabályozták. E törvények közül a legrégibb, az ún. lex antiqua a Rákóczi-szabadságharc alatt megsemmisült. Mivel egyes pontjait az 1657. évi iskolai törvények átvették, biztosították továbbélését. Ez a törvény rendezi a diákoknak az iskolához és az egymáshoz való jogviszonyát. A harmadik, 1704. évi iskolai törvény az előzők felújítása volt, 1792-ig volt érvényben, ekkor készült el a negyedik — feltűnően szigorú — iskolai törvény, mely az ősi coetus önkormányzati szervezetét átalakította. Ettől kezdve a diákság professzori felügyelet mellett választhatta tisztviselőit. Egyidejűleg a debreceni egyházközség és a kerület a coetustól függetlenített külön kollégiumi tisztviselőket: gondnokot, pénztárost, gazdát is állított. Az iskola fejlődésével folyamatosan változtatták az iskolai törvényeket is. Az ötödik iskolai törvényben a törvényszéki eljárások között gyakorlattá tették az ún. „consensus mixtus"-t, amely egy vegyes összetételű bizottság volt a nem bentlakó, nemesi származású tanulók fegyelmi ügyeiben való bíráskodásra. E bizottság az egyházkerületi főgondnokból, a debreceni egyház gondnokaiból és a kollégium professzoraiból álló „deputatio mixta", mely kötelezhette a nemes diákokat is a kollégiumi nevelés elveihez való igazodásra. Akik nem laktak a kollégiumban, nem álltak az iskolai törvények hatálya alatt. További törvények, törvénypótlékok születtek még 1845—1846., 1851., 1862., 1873., 1878., 1895., 1897. években is. A fegyelmi ügyek intézésére 1873-ban becsületszék is alakult, mely az iskolaszék mellett működött, majd az iskolaszék 1897. évi megszűntével annak munkáját folytatta. A superintendens, a tanári kar, a lelkészi hivatalok, a városi törvényszék, a főbíró, a főkapitány s más egyházi és állami hatóság beadványára indított, súlyosabb fegyelmi vizsgálatok is az iskolaszék, illetve a becsületszék jogkörébe tartoztak. Háznagyi hivatal A háznagyi hivatal a contrascribai hivatal jogutódja. Felállítását az egyházkerület tanügyi bizottsága 1873-ban kezdeményezte a kollégium új épületének rendben tartása és felügyelete szigorúbb gyakorlására. Javaslattételre — az erélyesebb vezetés biztosítására — a gazdasági választmányt és a tanári kart kérte fel. A gazdasági választmány a seniori és a contrascribai hivatal megszüntetését javasolta, a tanári kar viszont az ősi seniori hivatal megtartása mellett szavazott, csak a contrascribai hivatal megszüntetéséhez járult hozzá. Az egyházkerületi közgyűlés 1874-ben hagyta jóvá a contrascribai hivatal megszűnését, és 1875 áprilisában döntött a háznagyi, illetve „quaestori hivatal" felállítása ügyében, és meghatározta a főiskola felügyeleti szabályzatát. A háznagyot — aki a hivatal élén állt — 16 tagú küldöttség választotta: a 83