A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Kormos László: A debreceni Református Kollégium szervezetei és hivatalai

átszervezték. 1831—1866 között — névváltoztatásokkal — a kollégium szellemi és anyagi életére felügyelő' központi főiskolai igazgató tanácsot létesítettek, és a különböző kollégiumi hivatalokat alárendelték. A kollégium különböző hivatalai, tanügyi, fegyelmi és gazdasági szervei a következők voltak: Seniori hivatal A kollégiumi coetus legfőbb tisztviselője, a végzett diákok közül — rendsor szerinti jelölés alapján — a tanulótársak egybehangzó szavazatával megválasztott senior volt. A seniori szolgálat ideje általában egy év, 1704—1848 között fél év volt, az 1848/ 49-i iskolai év után visszaállt az egyéves tisztség. Hivatali kötelezettségeit az 1657. évi törvény szabta meg, melyre esküt kellett tennie. A coetus szellemi és anyagi életének irányítója volt, s külön hivatali helyiség állt rendelkezésére. Hatáskörébe tartozott a törvényszéki jegyzőkönyv, a seniori napló vezetése, a számadási iratok kezelése, a coetus javairól, az adományozókról jegyzőkönyv felfektetése, a különféle kollégiumi kasszák nyilvántartása s a tanulók névsorának vezetése. 1792 után a seniori hivatal tekintélye, önállósága csökkent, s tanárkari jelöléssel történik a választása. A seniorok —• tanárkari végzés alapján — külön seniori utasítás szerint végezték a hivatali teendőket. 1827-ben a seniori kötelességeket a tanárkar — négy fejezetre bontva — határozta meg. 1847-ben az egyházkerületi közgyűlés már 51 paragrafusból álló seniori utasítást erősített meg, és a seniori felügyelet hatáskörét — lényegesen csökkentve — szabályozta. A seniori utasításokat, a seniorok feladatait 1862-, 1875-, 1895-, 1900- és 1902-ben — átalakításokkal és pótlásokkal bővítve — a 20. század elejére 9 fejezetben állították össze. Külön seniori hivatal ma már nem működik, csak a seniori tisztség maradt meg. Contrascribai hivatal A contrascriba — 1792-ig a diákok által választott, a coetus által megbízott — a tanulóifjúság erkölcsi életére és a Kollégium anyagi ügyeire felvigyázó diáktisztviselő volt (különböző néven is ismert: esküdt felügyelő, rendőr, iskolai törvényszéki vádló), a senior állandó helyettese. Külön hivatalt vezetett. Tagja volt az iskolai törvényszéknek. Hatáskörébe tartozott a diákok eltávozási naplójának vezetése, a szolgadiákok feletti felügyelet, diákadósságok, hátralékok nyilvántartása, a praebitorok és dispensatorok, alumniák ellenőrzése és a kórházi felügyelet. 1792 után a contrascribát diákok és professzorok együttesen választották. Ettől kezdve a contrascribai utasítás szerint lépett hivatalba, melyet az egyháztanács — mint a kollégium felügyelő szerve — és a tanári kar adott ki. A contrascribai hivatalt — az egyházközség és a kerület között a kollégium felügyelete körül támadt ellentétek hatása alatt — az egyházkerület (kétévi tárgyalás után) 1875-ben megszüntette, és helyette a háznagyi hivatalt állította fel, mellyel a főiskola jobb rendjét kívánta biztosítani. Az esküdt felügyelői tiszt hatáskörét leszűkítették, az általa vezetett kasszákat a kollégium együttes pénzkezelésébe olvasztották be. A contrascriba felügyelete alatt állt a praebitor, azaz az élelmezést intéző diák tisztviselő, aki a praebitori kassza számadásának kezelője volt, s mint diáktisztviselő a tápintézeti ügyeket intézte. A könyvtárosi szolgálat ellátásának is a contrascriba volt a felügyelője. Hatáskörébe tartozott még a kollégiumi kórház ellenőrzése, melynek felügyeleti szabályzatát a professzori kar 1831-ben dolgozta ki. A kórházba, azaz az un. „ispotály"-ba a diákbetegeket a contrascriba vagy a szolgadiákok inspektora 82