A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Kormos László: A debreceni Református Kollégium szervezetei és hivatalai

A kollégium és az egyetem kapcsolata, 1914—1950 A 19. század végén az egyházkerület azon fáradozott, hogy a kollégiumban működő teológiai, bölcsészeti és jogi fakultásokra alapozva létrehozza Debrecen székhellyel a protestáns egyetemet (210/1874. sz. hat.). 1914/15. évben megnyílt a debreceni tudományegyetem. A teológiai oktatás is az egyetem jogkörébe került egyetemi fakultásként. A kollégiumban a Lelkészképző Intézet és Tanárképző Intézet a református hitvallásos képzés biztosításának szolgálatára szerveződött, melynek révén a kollégium és az egyetem kapcsolata fennmaradt. A kollégium legfőbb vezető testülete tovább is az igazgató tanács maradt, de mellette 1914—1932 között a felsőoktatási tanács működött, mely viszont az egyetemi oktatás református szellemének felügyeletét kívánta gyakorolni. A kollégiumi ügyek vitelét az intézőtanács irányította, mely az egyházkerületi elnökség, a kollégiumi főigazgató, valamint a kollégium intézményeinek és testületeinek vezetőiből áll. A teológiai oktatás 1914—1950 között a debreceni tudományegyetemen belül működő hittudományi karon — külön dékáni hivatal vezetése alatt — folyt. A kollégium keretében szervezett Lelkészképző Intézet a lelkészi szolgálattal, a Tanárképző Intézet pedig a tanári szolgálattal kapcsolatos gyakorlati tárgyak oktatását végezte. 1951-től kezdődő időszak A II. világháború után — az iskolák államosítása után — a debreceni tudományegyetem hittudományi kara az 1950/51. tanévben — egyetemi fakultás jellegét és teológiai doktori cím adományozásának jogát megtartva — Teológiai Akadémiaként visszakerült a kollégium épületébe, s vele egyidejűleg megszűnt a Lelkész- és Tanárképző Intézet. A kollégium szellemi és anyagi életének irányítása a kollégium külön igazgató tanácsa vezetése alatt folyik, és mellette működik a kollégiumi intézőtanács: a kollégium szerveinek, intézményeinek, tagozatainak folyó ügyeit intéző vezető testület. 2. A KOLLÉGIUM IGAZGATÁSI ÉS VEZETŐ SZERVEI A kollégium reformáció utáni irányítása a diákönkormányzat kezében volt. Különböző néven szerepel: sedes scholastica, honorata sedes, sedes iudiciaria, tribunal scholasticum, sedria, conventus stb. A diákközösség — a coetus — háromirányú munkája meghatározta a kollégium életét: a szellemi irányítást, fegyelmezést és a gazdasági ügyintézést. A wittenbergi magyar bursában a „conventus", amelyből a „senatus scholasticus" fejlődött ki, még a coetushoz tartozó diákok egyetemes gyűlése volt. Debrecenben a senatus scholasticus a coetus felügyeleti szerve: az ifjúsági főtisztviselők zárt testülete volt. E testületnek volt alárendelve a fegyelmi ügyek intézésére hivatott iskolai törvényszék: a sedes iudiciaria. A coetus felügyelete alá tartozott a kollégium javainak és jövedelmének ellenőrzése és a gazdasági ügyintézés, mely egyrészt a seniori hivatal, másrészt a contrascribai hivatal hatáskörébe tartozott. A gazdasági ügyeket intéző külön gazdasági ülés: oeconomica sessio csak a 18. század második felében alakult ki. 1742-ben ugyan már felvetődött az ún. localis curatoratus intézmény gondolata, de a diákönkormányzat 1748-ig még önálló gazdálkodást folytatott. 1749 után megalakult a Professoratus et Curatoratus. Ezzel a szellemi irányítás mellett a kollégium gazdasági ügyeinek felügyelete a tanárkar és a debreceni egyházközségTcözös hatáskörébe került. 1792—1831 között a diákönkormányzatot fokozatosan felszámolták, s 1831 után a kollégium pénz- és gazdasági ügyeinek kezelését 81