A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Kormos László: A debreceni Református Kollégium szervezetei és hivatalai

Kormos László A debreceni Református Kollégium szervezete és hivatalai A debreceni Református Kollégium szervezetének, intézményeinek, hivatalainak történelmi alakulása több periódusra osztható. E rövid tanulmány minden részletre nem terjedhet ki, ezért a szervezeti és hivatali kérdések összefüggéseit kísérjük figyelemmel, kiemelve: 1. a kollégium történetének periódusait, 2. az igazgatási és vezető' szerveinek rövid bemutatását, 3. az oktatási és a vele kapcsolatos intézmények alakulását, 4. a kollégium háztartására, gazdasági életére vonatkozó szervezeti kérdéseit, 5. a kollégium tudományos gyűjteményeinek kialakulását, 6. a kollégiumi ifjúsági egyesületek (diáktársaságok, egyletek, körök stb.) szervezési kérdéseit. 1. A KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉNEK PERIÓDUSAI Reformáció kezdetétől 1657-ig A debreceni városi iskolából formálódott református egyházi iskolában kezdetben „coetus"-nak nevezett diákönkormányzat volt. 1588-ban a wittenbergi mintára készült szellemi, anyagi életét és szervezetét meghatározó első szabályzata, a főiskola első törvénye — az ún. „lex antiqua" — elveszett. Ismeretes azonban, hogy a coetus tisztségviselőit szabadon választotta, s ügyvitelébe sem a professzorok, sem a városi tanács nem szólt bele. Kormányzószerve az iskolai tanács, sedes scholastica. A tanács tagjait a diákok választották. A sedes scholastica tagjai: a senior, a contrascriba és a diák esküdtek. A szellemi vezetést a diákok által megbízott ludi magister, más néven rector scholae vagy scholae magister végezte. A megmaradt diák sorjegyzékek 1588tól a diák tisztségviselők neveit is megörökítették. Kollégiummá fejlődés korszaka, 1657—1792 A 17. század közepétől a diákönkormányzat hatásköre csökkent. Az 1657. évi iskolai törvény szerint a sedes scholastica ügyintézésébe már az egyházi főhatóság és a városi tanács is beleszólt. 1660 után még gyökeresebb a változás, amikor Martonfalvi György professzor munkája nyomán a debreceni és a váradi iskola egyesítésével létrejött a „kollégium"-nak nevezett intézmény. Az ellenreformáció teremtette nehéz körülmények között az iskolát az egyházi főhatóság és a városi tanács közös erőfeszítése védelmezte a református oktatást támadó és megszüntetésére törekvő elnyomással szemben. A tanítás rendjére az egyházkerület által delegált bizottság ügyelt fel. Az Explanatio Leopoldina, az I. és II. Caro79