A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Régészet - Kőhegyi Mihály: Római pénzleletek a Kárpát-medence szarmatáinál

Kőhegyi Mihály Római pénzleletek a Kárpát-medence szarmatáinál Amíg a rómaiak és a szarmaták egymás ellen sűrűn viselt kisebb-nagyobb háborúiról lépten-nyomon szó esik az antik auktoroknál s ennek nyomán régészeti szakirodalmunkban, addig a két nép kulturális, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatáról alig tudunk valamit. Pedig nem kétséges, hogy a Kr. utáni I. század közepétől a IV. század végéig a magyar Nagyalföldön élő szarmaták történetéhez ezek szorosan hozzátartoznak, és a róluk alkotott kép ezek ismeretében csak árnyaltabb lehet. A kétirányú érintkezések felderítéséhez nélkülözhetetlen forrásanyagot nyújtanak azok a római pénzek, amelyek szarmata földből kerültek elő. Munkánk során ezek feldolgozását tűztük ki célul. Nem vállalkozhatunk arra, hogy e szerteágazó kérdéskör minden szálát nyomon kövessük, csupán a fő tanulságok összefoglalására törekedhetünk. Éppen mert még folyamatban levő munkáról van szó, hálásan fogadunk minden — mégoly apró — kiegészítést, módszertani útmutatást. Mielőtt mondanivalónkat előadnánk, szeretnénk előrebocsátani, hogy szemléletünk egy népvándorlás-koros régészé, és ennek jegyeit a megközelítés módja is magán viseli. Más szóval: a numizmatikai anyagtól a régész kérdéseire várunk feleletet. A kettős jelleg — régészet és numizmatika — óhatatlanul rányomja bélyegét annak szövegére is. Elengedhetetlenül szükségesnek mutatkozott, az eddigi gyér és szórványos utalásokkal szemben, hogy a szarmata pénzforgalom kérdését ne önmagában, a pannóniai pénzforgalomtól mintegy függetlenül, hanem azzal szoros egységben vizsgáljuk, hiszen a Barbarikum pénzforgalma bizonyos mértékben függvénye volt a szomszédos provinciákénak. A birodalmon kívüli rendszeres pénzforgalom megindításának feltétele egy polgárilag és katonailag megszervezett közvetítő provincia. Ezt a szerepet a magyar Nagyalfölddel kapcsolatban elsősorban a Kr. születése körüli évtizedekben római fennhatóság alá kerülő Dunántúl töltötte be, melyet Pannónia néven szerveztek meg. Csakhamar kitűnt azonban, hogy még a Pannoniában előkerült numizmatikai leletek összegyűjtése sem történt meg, s a teljes anyagot felölelő monográfia megjelenése előtt csak részletkérdések megoldása kísérelhető meg némi reménnyel.

1 A magyarországi szarmata sírokból és telepekről előkerült római pénzek összegyűjtése és közlése megtörtént.

2 A zárt kincsleletekre most kerítünk sort. Elöljáróban leírásukat adjuk: 1. „Abonyban (Pest megye) egy ottani órás egy környékbeli földművestől egy 100 dénárból álló római dénárleletet vásárolt, melyben Vespasianus, Domitianus, Sabina, 1 K. Bíró-Sey: Coins from identified of Brigetio and the Question of local Currency. = RégFüz II. 18. (Budapest, 1977) — A. Sz. Burger: Late Roman money circulation in South — Pannónia. = RégFüz II. 22. (Budapest, 1981.) 2 M. Kőhegyi: Römische Münzen aus Sarmatischen Gräbern und von sarmatische Siedlungen. = MFMÉ 1966—1967., IL 109—114. 69