A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Holló László Kossuth-díjas festőművész születése 100. évfordulója alkalmából a Déri Múzeumban rendezett Emlékülés 1987. március 5. - Sz. Kürti Katalin: Holló László és az Ady Társaság

társadalmi sikereket fogtok elérni, a régi »művész« bácsik meglepő erővel ellen­akcióba fognak kezdeni, és ennek átmeneti sikere lesz. Ez törvényszerű jelenség." 21 így is történt: az 1934-es kiállítások elsöprő, országos visszhangot kiváltó sike­re, majd az 1935—36-ban rendezett egyéni tárlatok, az 1937. évi jubileumi év esemé­nyei kiváltották a konzervatívok ellenállását. Még az 1937-es ünnepi év együtt tar­totta az Ady Társaságot (bár nagy érvágás volt Káplár halála, kiesése), de az 1938-ban rendezett Kelet Népe-matinét követő viták szakadáshoz vezettek. Mint Béber László elmondta az április 9-én tartott közgyűlésen: „A társaság művészeti szabadszellemű­ségét, melynek jegyében alakult, a világnézet uralma veszélyezteti." A jobbratolódás hatására többek között Vadász Endre is kilépett. Az események hatására megindult a klasszikus csoport széthullása. Az új elnök, Medgyessy Ferenc, keveset járt le Buda­pestről, Gáborjáni ideje jó részét a szolnoki telepen töltötte. Az 1937-es jubileumi tárlatra visszahívták Hollót, aki Krisztus sírbatétele tanul­mányát, Önarcképéi, Csendéletéi, Tisza mentén, Október végén című képeit mutatta be. Részt vett az 1938. évi VIII. kiállításon, amely — a főtitkári beszámoló szerint — „anyagi eredménytelenséggel, kevés közönségtől látogatottan, de nagy belső siker­rel" zajlott le. 22 A válságjelét tükrözte az 1940-es évi kiállítás, amelyen a régiek közül csak Berki Irma, Félegyházi László és Gáborjáni szerepelt (Gáborjáni erős túlsúly­lyal). Új nevek tűntek fel: Kéglné Kalmár Anna, Bíró Ákos, Farkas György. A disz­harmóniát, az erőtlenséget mutatta az 1941. évi budapesti bemutatkozás, amely a Nemzeti Szalonban volt. Évekkel előbb kezdték szervezni, de mire megvalósult, már címében sem merte vállalni az Ady Társaság képzőművészei elnevezést, így Debreceni festőművészek címet viselt. A Nemzeti Szalon XCIV. kiállításán Senyéi Oláh, Berki Irma, Gáborjáni Szabó Kálmán, Holló László és Félegyházi képviselte az Ady Tár­saságot, s távol maradt a Budapesten élő osztályelnök: Medgyessy és a pár éve fel­költözött Vadász Endre. A megjelent rangos kritikák egyike sem méltatta — nem is méltathatta — az Ady Társaságot mint csoportot, csak egyes teljesítményeket emel­hetett ki, elsősorban Hollóét és Félegyháziét. 23 Holló tusrajzait, Öreg Tiszáné, Kasza­fenő, Öregasszony, Vak ember, Krumplikapálás idején, Árok szélén, Legelő, Puszta, Csendélet, Aratók, Tengerihordás, Lovak, Vihar előtti csend című képeit és önportréit állította ki. A minisztérium Csendéletét vette meg. Ekkoriban egyre több országos és fővárosi kiállításra hívták meg: részt vett a Képzőművészek Új Társasága 1941. és 1942. évi tárlatán, a Műcsarnokban rendezett A magyar képzőművészetért kiállításokon (1942—43), a VII. nemzeti képzőművé­szeti kiállításon (1943). Debrecenben csak 1946 után állított ki. Részt vett az Ady Társaság jubiláris és Ady-emlékkiállításán, majd a szabadszervezet munkájában. Az alapítandó nagyerdei művésztelep vezetőjének jelölték ki. Bár az Ady Társaság formálisan 1950-ig működött, igazi virágkora a két világ­háború közötti időszak volt. Holló utólag visszatekintve így jellemezte a helyzetet: „Debreceni életemben jelentős szerepet játszott az Ady Társaság... A keret kielégítő 21 Levélmásolat Senyéi Oláh István hagyatékában, amelyet Rabinovszky Gáborjáninak vagy Med­gyessynek írhatott. 22 Az 1938. ápr. 9-i ülés jegyzőkönyve: PIM. V. 84/6. sz. 23 Nemzeti Szalon 94. kiállítása, 1941. szept. 28.—okt. 12. között. Cikkek, hírek: K. J. (Új Idők, 1941. okt. 12.), Móricz Virág (Kelet Népe, 1941. okt. 1.), Szegi Pál (Magyar Csillag, 1941. 126.), Ybl Ervin (Képzőművészeti Szemle, 1942. 302. és 774. р.), В. Bakay Margit (Nemzeti Újság, 1941. szept. 27.), r. (Népszava, 1941. okt. 1.), NN (Jelenkor, 1941. nov. 1.), Tóth Béla (Magyar Út, 1941. okt. 1.) Yz (Szépművészet, 1941. 281—82. p.), Szentgyörgyi Elvira (Színházi Magazin, 1941. okt. 8.), NN (Pesti Hírlap, 1941. szept. 30.), NN (Új Magyarország, 1941. okt. 1.). Hírek a Debreczen 1941. szept. 27. és okt. 2-i számaiban. 432

Next

/
Thumbnails
Contents