A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Bényei Miklós: A gazdasági szakoktatás ügye a reformkori országgyűléseken

a körvonalak elmosódottak voltak.

144 Talán ez is hozzájárult, hogy 1839-ben a Vas megyei Rohoncon három gróf— az MGE-ben vezető szerepet játszó Károlyi Lajos, Batthyány Gusztáv és Batthyány Kázmér—egy tanintézetet alapított, ahol saját birtokaikra képeztek szakembereket (bár mások is látogathatták). A tanfolyam a leendő gazdáknak, technikusoknak egy, az erdészeknek két évig tartott. A korabeli magántanodák hagyományait folytató iskola mindössze két esztendeig működött, 1841 -ben ugyanis az alapítók szövetségének felbomlása és a tanárok egyenetlenségei miatt megszűnt.

145 A Magyar Gazdasági Egyesületet 1840-ben újjászervezték. Már ekkor felmerült az igény, hogy a társaság kerüljön országos pártfogás alá. 1842-ben József nádor el is vállalta a patrónus szerepét, majd 1843. március 16-án a király megerősítette az alapszabályokat.

146 Az 1843. június 6-i közgyűlés pedig elhatározta, hogy az országgyűléstől folyamodványban kéri az egyesület országossá emelését és anyagi támogatását. A határozat nyomán készült és 1843. november 11-én keltezett Emlékirat Magyarország törvényhozóihoz... már a korábban emlegetett Központi Gazdaképző Intézet tervezetét is tartalmazta. A beadvány (azon belül a tervezet) összeállítói — Csapó Dániel alelnök és Török János titkár — hasznosították a hazai és a külföldi tapasztalatokat, valamint a korabeli hírlapi cikkek, röpiratok megállapításait.

147 Az Emlékirat szerzői a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolásában nagy fontosságot tulajdonítottak a szakműveltség terjedésének, gyarapodásának és különösen a szakoktatásnak. Ezért a legsürgősebb tennivalók egyikeként jelölték meg a gazdaképző iskolák létesítését „mind a' nagyobb birtokosok, mind a' falusi földmívelő nép számára".

148 Pontosan ismerték fel, hogy más-más kiképzés szükséges az uradalmak birtokosainak vagy jószágigazgatóinak, a beosztott gazdatiszteknek és a falusi földművelőknek. Ennek megfelelően a mezőgazdasági szakoktatást közintézmények differenciált hálózatában képzelték el; a tagozódást külföldi (főleg német) mintára dolgozták ki. Az elemi tanodákban és az ezekhez kapcsolt vasárnapi iskolákban elemi szintű szakismereteket tanítanának a leendő és a gyakorló földműveseknek (jobbágyoknak), és az iskola mellett falvanként lenne egy községi — példaként szolgáló — gyümölcs- és eperfatelep is. (Ekkoriban az MGE nagy erőfeszítéseket tett a selyemhernyó-tenyésztés meghonosítására, ezért kellett volna az epertelepítés.) A tervezett tanítóképző intézetekkel együtt szerveznék az ún. földművesiskolákat, ahol a kisebb gazdatisztek, a majoros gazdák és a bérlők tanulnának; ezek az iskolák a Gazdasági Egyesület megyei fiókegyesületeinek felügyelete alatt állnának. A birtokosok és a magas rangú gazdatisztek tudományos felkészítését egy központi, országos gazdaképző intézet végezné.

149 Egyelőre — pénzhiány miatt — csak a Központi Gazdaképző Intézet felállítására gondoltak, amely önálló közintézetként, de a Magyar Gazdasági Egyesület ellenőrzése alatt működne.

150 Az iskola célját így határozták meg: ,,a' növendékeket hiva144 Galgóczy i. m. 45—46. L. még: Széchenyi István 1839. márc. 18-i levele Batthyány Kázmér grófhoz. = Gróf Széchenyi István levelei. 2. köt. (Bp., 1890.) 640. 145 Vincze Frigyes: Szakoktatásunk múltja és jelene. (Bp., 1937.) 26—27.; Csiki László: Mezőgazdasági szakoktatásunk kialakulása, fejlődése és mai helyzete. (Bp., 1943.) 39—40. 146 Galgóczy i. m. 50. 147 Uo. 79. L. még: Hídvégi Lajos: Török János és a Szőkehalmi Gazdaképző története. (Cegléd, 1963.) 4.; Borotvás-Nagy i. m. 352. Az Emlékirat.. . javaslatai erősen hasonlítanak Erdélyi János Nemzeti iparunk című könyvében olvasható elképzeléshez (Pest, 1843. 250—254., 411—412., 416.). 148 Emlékirat Magyarország törvényhozói ihoz intézve a' honi gazdaság ügyében a' Magyar Gazdasági Egyesület által. (Pest, 1843.) 7. L. még: uo. 4., 12. 149. Uo. 12—13. 150 Uo. 14. 347