A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Bényei Miklós: A gazdasági szakoktatás ügye a reformkori országgyűléseken

tásában úgy kimívelni, hogy az a' mezőgazdaságot valamint gyakorlatilag a' legczélszerűbb fogásokkal űzni képes legyen, úgy más részről elméleti kiképzettsége következtében az őtet környező élő és holt természetet 's annak működéseit ismerje, 's ennél fogva gazdasági intézkedéseinek alaposságáról vagy szükségéről magának és másoknak számot adni tudjon".

151 Az elméleti képzést az agrártudományokon kívül a ma alaptudományoknak nevezett természettudományok tanításával kívánták megvalósítani, igen korszerűen. A gyakorlati oktatás érdekében mintagazdaságot javasoltak. Ezenkívül más segédeszközökről is gondoskodni akartak: erdő, füvészkert, könyvtár, zoológiai gyűjtemény, ménes, kovács- és kerékgyártó műhely stb., tehát egy rendkívül jól felszerelt tanintézet modelljét vázolták fel.

152 Az iskola három osztályból, vagyis tagozatból állt volna. A hároméves alsó vagy földmívesosztály a fentebb említett földművesiskolának az intézethez kapcsolt változata.

153 A középső (vagy közép-) osztályt szintén háromévesre tervezték, de itt az elméleti és gyakorlati stúdiumokat jóval magasabb szinten oktatnák, s a felvételt a hat gimnáziumi osztály, illetve a majdani reáltanoda elvégzéséhez kötnék. Itt tanultak volna a beosztott gazdatisztek és a kisebb birtokok kezelői, tulajdonosai. Mai fogalmaink szerint ez a szint a mezőgazdasági főiskolának felelne meg, a négyéves felsőbb tagozat pedig az agráregyeteminek. Ide a filozófiai tanfolyam befejezése után lehetne belépni, s az egyetemmel, jogakadémiával azonos rangú oklevelet adna; a hallgatók a mezőgazdasági tárgyak tanítására minősítő tanári címet is szerezhetnének. Itt képezték volna a jószáeigazeatásra és a nacyobb birtokok kezelésére alkalmas eeyéneket.

154 Az egyesület a gazdaképző intézetet országos költségen javasolta felállítani. A tervezet a várható kiadásokat is jelezte. Eszerint az alapítás egyszeri költségeire 99 000 pengő forintra, a fenntartásra pedig évi 20 800 pft-ra, illetve az ennek fedezetét biztosító 416 000 pft tőkére lett volna szükség. Azaz az MGE a tanintézet javára 515 000 pft-ot kért az országgyűléstől, továbbá a mintagazdaság számára egy, a fővároshoz közeli kincstári jószág haszonbérbe adását.

155 A Gazdasági Egyesület folyamodványát az 1844. január 11-i kerületi ülésen olvasták fel. A követek ekkor a kereskedelmi választmányt bízták meg a véleményezéssel, ám a dokumentum végül is a pénzügyi küldöttséghez került, mert az MGE-t a létrehozandó országos közpénztárból akarták segélyezni. Sokat használt az ügynek, hogy 1844 februárjában Kossuth Lajos a Pesti Hírlap hasábjain népszerűsítette az Emlékirat gondolatait, köztük a gazdaképző intézet tervét is.

156 A követi tábla 1844. október 16-án elfogadta az országgyűlési segély elvét

157

, ám október 18-án igen kemény vita folyt a részletekről. Ekkor ismertették a pénzügyi választmány jelentését az MGE emlékiratáról.

158 A választmány messzemenően egyetértett a gazdaképző intézet alapításával, „mert a' mezei gazdaság azon kifejlődésében, mellyben Európában jelenleg áll, 's a' melly nélkül azt, más nemzetek vetélyzete miatt is, haszonnal folytatni nem sokáig lehetend, egy szélesen kiterjedett tudományt képez, melly csupáncsak tapasztalás útján szerezhető nem levén, gyakorlati életbe léptetésére elméleti okszerű kiképzést kíván; 's azért egyenesen a' hon érdekében fekszik: hogy minél 151 Uo. 19. 152 Uo. 20—27. 153 Uo. 22., 30—35. 154 Uo. 22., 28—29. 155 Uo. 30—36. 156 Magyar gazdasági egyesület. = Pesti Hírlap, 1844. febr. 11. 93., febr. 22. 119.; Jutalmazások 's gazdaképző-intézet. = Pesti Hírlap, 1844. febr. 25. 129—130. 157 Kovács i. m. 6. köt. 224. 158 Uo. 230—232. 348