A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Bényei Miklós: A gazdasági szakoktatás ügye a reformkori országgyűléseken

is emellett foglalt állást, elsősorban Kossuth Lajos szorgalmazására.

106 Példáját más törvényhatóságok is követték. Baranya és Heves megye a nemzeti műegyetemhez kapcsolta volna a pesti ipartanodát is.

107 Szabolcs megye felelevenítette az 1843-as választmányi jelentés azon gondolatát, hogy minden népesebb városban állítsanak reáliskolákat.

108 Pest városa viszont kerületi ipartanodákról beszélt.

109 Szatmár megye — Kende Zsigmond révén — még az országgyűlésen, az 1847. november 16-i kerületi ülésen is felvetette (Csanád megye helyeslése mellett), hogy hozzák létre a műegyetemet, s nevezzék el az elhunyt József nádorról.

110 Szmrecsányi József, Arad megye követe pedig 1847. december 7-én azt javasolta, hogy az ipartanodát fejleszszék, mégpedig a megszervezendő országos közpénztárból.

111 A rendek azonban érdemben nem foglalkoztak a kérdéssel, így annak megoldása a polgári korszakra maradt. Az Iparegyesület becikkelyezésének Indítványa A műegyetem felsőfokú, a reáltanodák középszintű képesítést adtak volna a leendő ipari, kereskedelmi szakembereknek. Az alsófokú oktatás — nevezetesen a kézműipari inasok oktatásának —, valamint az iparosmesterek és -legények továbbképzésének megszervezésére az Iparegyesület tett kísérletet. Az Iparegyesület keletkezéstörténetének, többirányú működésének bemutatására e helyen nincs mód. Csupán annyit említünk meg, hogy a liberális politikusok és értelmiségiek (Eötvös József báró, Almási Balogh Pál, Vajda Péter stb.) hozták létre. Több mint egyesztendős előkészítő munka után 1842. június 4—5-én alakult meg. A közgyűlés az egyesületet Pest vármegye, valamint Pest és Buda fővárosok védnöksége alá helyezte. Elnöknek Batthyány Lajos grófot, igazgatónak a kormánypárttal kokettáló Luka Sándort, aligazgatónak a tényleges irányítót, Kossuth Lajost választották meg. A választmányban zömmel liberálisok kaptak helyet, de tagja lett a konzervatív Zsedényi Eduárd is. A mozgalom kezdeményezője és lelke Kossuth volt, aki a legkövetkezetesebben és leghatározottabban képviselte az iparosítás és az iparoktatás ügyét. Az ő elképzelései szerint formálódott az Iparegyesület programja is: népszerű, olcsó könyvek kiadása az iparosok számára; Pesten egy szerszámgyűjteménynyel egybekötött olvasóterem állítása a kézműveseknek; iparmű-kiállítások rendezése, nyilvános felolvasások tartása és mesteriskola szervezése; a népesebb ipartíző városokban fiókintézetek létesítése. A költségeket tagdíjakból és az egyesület számára tett alapítványok kamataiból kívánták fedezni.

112 Vagyis az Iparegyesület társadalmi 106 Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen. (Bp., 1951.) 190—191. 107 Pesti Hírlap, 1847. nov. 2. 288 -289. p. 108 Pesti Hírlap, 1847. okt. 29. 281. p. 109 Pesti Hírlap, 1847. nov. 16. 324. p. 110 Pesti Hírlap, 1847. nov. 21. 335. p. 111 Ogy Jkv, 1847-48.44. p. 112 Az előkészítésről, a megalakulásról és a programról 1. Gelléri i. m. 13—21. Ennek nyomán: Víg i. m. 152—154. L. még: Elek László: A természettudományos műveltség kezdetei hazánkban a Természettudományi Társulat működési engedélyének megadásáig. = Békési Élet, 1966. 2. sz. 9—11. Kossuth szerepéről: Borotvás-Nagy i. m. 422., 427.; Újhelyi Gizella: Kossuth Lajos a magyar művelődéstörténelemben. (Bp., 1913.) 16—18.; Kossuth Lajos 1840. máj. 14-i levele. = Ferenczi Zoltán: Kossuth Lajos kiadatlan levelei b. Wesselényi Miklóshoz. = Történelmi Tár, 1902. 173—174.; Kardos Samu: Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. 2. köt. (Bp., 1905.) 35—37.; Kossuth Lajos: Műipar. = Pesti Hírlap, 1841. febr. 20. Kossuth Lajos beszédei és írásai. 2. köt. (Bp., 1906.) 27—31. — Varga János szerint (Kereszttűzben a Pesti Hírlap. Bp., 1983. 135.) az újkonzervatívok azért léptek be, hogy meggátolják a kossuthi irány érvényesülését. 342