A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)
Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Fekete Csaba: Ének, éhség, veszedelem .... (Feljegyzések és másolatok Bencédi István krónikájának egyik példányában)
Fekete Csaba Ének, éhség, veszedelem... (Feljegyzések és másolatok Bencédi Székely István krónikájának egyik példányában) A debreceni Református Kollégium állományában megmaradt példány SZÉKELY 1ST. CHRONICÁJA-ból, ahogy a kötésen olvassuk, már az 1700-as évek óta a könyvtárban található. Öt-hat vagy még több kéz széljegyzeteit olvashatjuk a lapszéleken, amelyek részben még 16. századiak. Ezeknél is értékesebb a csonka kötet végén található, szintén töredékesen megmaradt egykori függelék, mert városunk történetére is tartalmaz hiánypótló adatot és a 16. századi zsoltárparafrázisok közül is egy ismeretlen műbó'l néhány verset. Közreadásuk a sok-sok veszendőbe ment adalékra is emlékeztet, amelyek hasonló, agyonhasznált kötetekben lappangva nyomtalanul eltűntek, mert nem volt, aki megörökítse őket. E kötet eleje és vége ma már pótolhatatlan, mert Sinai Miklós könyvtári felügyelete idején vagy már nem volt meg, vagy mint elrongyolódott s kevés értékű tartozékot, nem óvott meg a könyvkötő. 1 A kézírás és helyesírás milyenségéből következtetve a zsoltárparafrázis lehet a legkorábbi (bizonnyal keletkezését tekintve is), majd egy 1585-ből, végül 1596-ból megmaradt feljegyzés követi. Sem a kötet korai tulajdonosára, sem a másolóra nem következtethetünk a csonkaság és az említett átkötés miatt. De ugyanígy az eredeti sorrendet vagy a hiányzó részek mennyiségét sem tudjuk megbecsülni. A korábbi idők általános gyakorlata volt, hogy az első tulajdonos, nemritkán krúdában vásárolva a munkát, egy-egy ív tiszta papírt köttetett a könyvtest elé és után. De ennek némelykor többszörösét is. Az sem volt ritka, hogy különféle kéziratokat, másolatokat melléköttetett, ha javíttatta a kötést. Annyit tehát gyaníthatunk, hogy az itt következők legfeljebb felét tartalmazzák annak, ami még az 1700as évekig megmaradt. Ami még most is megvan, itt betű szerint következik, mert a belyesírási különbözése is lényeges adalék. 1 RMNy 156; múlt századi jelzete H 789 (ma RMK 137); a könyvtárba kerülésről a kötet elején lehetne bejegyzés, de az már nincs meg; hiányzik az a 1 *, q 1 , Nn 1 és Nn 4 , összesen hét levél, a q l szövegét a 18. századi átkötéskor elkezdték bemásolni, de csak két sora készült el. Az 1689-ben beleírt possessori bejegyzést lásd a 10. jegyzetben. Az első kötéstáblán belül ezt találjuk: „Liber Collegii Reformatorum Debrecinensis denuo ligatus et talibus munitus ad diem 20. Junii Anni 1776. signatum per Nicol. Sinai Biblioth. Praef. mpr." 277
