A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Néprajz - Marjai Márton: Antik mítoszi elemek folklorizálódása a Hortobágyon és környékén

— Minnyá béeresztlek, édös kéncsöm, uram, Hagy vessem nyakamba kővári szoknyámat! Mégis csak kéredzék az ő édös ura; Mégis csak kéredzi az ő édös ura; Feleségöm, kéncsöm, eressz bé ingömöt, A városba jártam, piros csizmát hoztam, Piros csizmát hoztam, amilyent csak kaptam, Piros csizmát hoztam, amilyet csak kaptam. — Minnyá béeresztlek, édös kéncsöm, uram, Hagy kössem élőmbe fekete ruhámot! — Mégis csak kéredzék az ő édös ura, Mégis csak kéredzék az ő édös ura: — Feleségöm, kéncsöm, eresz bé ingömet, A városba jártam, piros csizmát hoztam: — Ő is béereszté az ő édös urát — A jobb hónya alól kibocsátá Gyurkát. (— Udvarhely —) Ez a borbélylegény a görög mítoszból jött, Midasz király borbélya — magyarul. Az, aki mikor hazament a király nyárkezdő ünnepségeiről, ahol ő maszkmester volt, otthon az ágyon mindent elmondott feleségének a folyóparti lyukásás közben. Másnap reggel a nádas mindent elsuttogott a szomszédasszonynak. Pálóczi Horváth Ádám Ötödfélszáz énekei között ebben a trágár dalformában jegyezte fel: „Az én f borbélylegény, — Húgomasszony beteg szegény. Jöjjön hozzám vacsorára, — Meggyógyítom viradtára." Persze a cím áthallásos szó*. A jegyzetből kiderül, hogy országosan ismert dal, tehát Pálóczi Horváth nem feltétlenül debreceni diákkorából örökölte.

32 Innen, ebből a mítoszból közvetítette a diákság népdalainkba a Tisza, Duna, Maros, Nyárád, Rába folyóvizek erotikus jelképtartalmát, a nádasokat, kákát és más vízinövényeket. Nézzünk rá példát: Van egy hires, ringyes, rongyos vá-vár-város, Abban pedig minden lakos ká-ká Kákát, nádat aratgat Abból tüzet rakosgat stb. A másik Dávidné dudája с egy sárospataki kéziratosból: Voltam csikós, voltam gulyás, Voltam Nádudvaron juhász; Nem őriztem senki nyáját, Csak egy özvegyasszony lányát.

33 Folytatás nélkül ennyiből is kiderül, hogy „nádudvar" nem a Hortobágy szélén fekvő nagyközség, hanem az özvegyasszony lánya ölében van. Ezt a dalt Hajdúbö* Pipás borbély 32 Pálóczi Horváth Ádám: Ötödfélszáz énekek. (Bpest, 1952.) 364. sz. ének, „Pipás orvos". 33 Dávidné dudája — Sárospataki főisk. könyvtárában — debreceni eredetű. 253