A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Néprajz - Marjai Márton: Antik mítoszi elemek folklorizálódása a Hortobágyon és környékén

re ne tegye a vetést. A szólás nemzetközi, franciául is megvan, Kuthy Lajos éppen a Hortobágyról azt hiszi, olyan árvízről van szó, amely a vetésre viszi még a rákot is.

18 A nappali időmérés: a bot és árnyéka. Aligha lehet időponthoz kötni, mikor kezdte az ember az árnyék változásával mérni a nappal időszakait, és mikor fejlesztette ezt a módszert odáig, hogy már az év leghosszabb napját is meghatározta, és hogy észrevette, miszerint az árnyék és bot aránya ugyanazon a napon nem ugyanaz a föld különböző hosszúsági fokain. Ebből korán, kb. i. e. 4 évszázaddal kikövetkeztette, hogy a föld korántsem lapos tányér, hanem gömb alakú, és Pütheász, a tudós és bátor hajós máig érvényesen meghatározta Massalia (Marsaille) földrajzi helyzetét. Felhajózott Izlandig, ahol a Sarkkörön megnézte a napot ágyában, vagyis ahol az év bizonyos szakaszában nem merül a látóhatár alá.

19 Manapság az óragyárak mindenkit ellátnak nemcsak otthoni, hanem hordozható, viselhető időmérő műszerekkel. De a pásztor, a paraszt és költő még méri vele az időt. Az utóbbi csak jelzi, és hangulatkeltés céljával veszi elő. íme: A bereknek gyors kaszási l Már utolsót vágának; Az árnyékok óriási / Hosszúságra nyulának, stb.

10 Archaikus közösségekben az árnyékmérő bot csak akkor jelzi érvényesen az időt, ha előzőleg megfelelően felszentelték. Valószínű, ezért látunk istenszobrocskát a kenyai varázsló botja végén, miközben az árnyék hosszúságából éppen a vetésre legalkalmasabb napot számítják ki. így találkozunk árnyékméréssel Arisztophanész: Nőuralom 655—657. sorában is: Praxagora: Szolga! te egyébre ne gondolj, csak, hogy mikor az árnyék tíz láb, kenekedjél s menj ebédre. Arany János (mint fordító) így jegyzeteli ezt a szöveghelyet: „Óra nem lévén, az árnyék hosszáról tudták meg, mikor van ebéd ideje." Csakhogy milyen hosszú gnomonnak, mikor van tíz láb (kb. 3 m) árnyéka? Vagyis hány óra volt mai órával mérve? A forró éghajlati szokásokat ismerve délest, késő délután van az ebéd ideje, kb. 6 órakor. így az árnyékvető bot 1 láb (30 cm) lehetett? Ezért látunk ma is — noha már csak díszként — mindenféle állat- és emberfejfaragványokat a pásztorbotok vagy sétabotok végén. A pásztorkampó sokszor kígyófejben végződik, utalással Aszklépiosz gyógyító kígyójára, hiszen a pásztor is evvel fogja el a beteg birkát, mikor gyógyítani kell, vagy rühzsírral, vagy büdössántaságot kivágni körme közül, vagy mételyt kimetszeni koponyájából. A pásztor- és csőszbotok készítésének országosan bevett módja az istálló hídlása alatt a trágyalében áztatás. Minthogy az eredeti okot régen elfeledték, új értelmezést keresnek, és azt mondják, ezzel az eljárással a cserfát, szilfát, szilvafát szívósra, törhetetlenre edzik. Ez így nem bizonyítható. Az így avatott bot szép pirosbarna lesz (a szilvafa anélkül is ilyen). A trágya termékenységnövelő erejét már Mezopotámiában észrevették a sumerok, és trágyázták is a földeket. Ma is azt mondják tréfásan arra, aki trágyába lép, vagy a madarak lecsinálják, hogy szerencséje lesz. A görög mitológiában Pelosz király varázskardját dugja trágyahalomba Ákásztosz király, de Kheiron bölcs kentaur vissza18 Kuthy Lajos: Hazai rejtelmek I—II. (Bpest, 1906.) I. 268. 19 Szabó Árpád akadémiai székfoglaló előadása nyomán. 20 Kisfaludy Sándor: A kesergő szerelem. 247