A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)
Néprajz - Marjai Márton: Antik mítoszi elemek folklorizálódása a Hortobágyon és környékén
adja Pelosznak. 21 Homérosz már „modern" költő, és kineveti az ilyen ősi babonát; a Patroklosz temetési játékain az egyik versenyző azért marad le, mert elcsúszott az áldozatra vitt ökrök trágyáján, és szeme-szája tele lett. Varázshiedelmek és cselekvések Az antik eredetű varázscselekmények sorába sorolható a gyógyító béka megőrzése és használata. Ennek az a lényege, hogy a nagypéntek előtt előbújt békát meg kell őrizni és megszárítani. (Magától megszárad.) Ruhába csavarva el kell tenni. Ha valahol kelés támad az emberen, „ezzel a békával meg kell kerekíteni", és elmúlik. A hiedelem antik eredetére utal az az Aiszóposz-mese, amelyben a béka azt vartyogja: „orvos vagyok, orvos vagyok!" De senki nem hiszi el neki, mert Aiszóposz nem falusi, hanem városi ember fejével értékeli ezt a babonát. 22 A magyar és nemzetközi folklórban jól ismert a békafeleség meséje. A csúf kis békából szép lány lesz, aki feleségül megy az őt béka alakban is választó királyfihoz vagy legényhez. Ez szintén csillagképekhez kapcsolódó színjáték. Az égi béka a valamikori teknős — Indiában kozmonógiai állat, és ő tartja hátán az elefántokat, azok pedig a világot. Mint ahogy a görög mitológiában az ő páncéljából csinálta Hermész az első lantot, mai csillagneve Lant (Lyra). Még az 1920-as évek közepén láttam egy „archaikus" nagybátyám megmosolyogtató szokását. Általában bocskorban és gatyában ment jármos tehenei mellett. Ha fel akart ülni a szekérre, elébb egy csóva lucernaszénát kötött a rúd végére a tehenek orra elé. Azok szerették volna befalni, nyújtották nyakukat, ezzel húzták a szekeret, de a szénát el nem érhették. Haller János népkönyvvé lett Hármas históriájában olvasható, hogy Világbíró Nagy Sándor zárt kocsit csináltatott, és két griffmadarat fogott elé, úgy ment az égbe. A rúd végére a griffek orra elé húskoloncot köttetett, hogy a mítoszi madarak ez után nyúlva sebesebben szálljanak. Régen elfelejtettem az 58 éve látott böszörményi szénacsóvás fogatot, csak onnan jutott eszembe, hogy 1964 tavaszán újra megpillantottam Szatmárban. Valamikor a bab — a Tiszántúlon paszuly — és a lencse a testi szerelemmel kapcsolatos varázseledelnek számított a görögöknél. Mikor Démétér istennő ekével és vetőmaggal elindította Triptolemoszt, hogy tanítsa meg földművelésre a világot, csak a hüvelyeseket nem adta át, hanem továbbra is a nők számára tartotta meg. Az ősi hiedelem szerint a bab és lencse szemeiben olyan életcsíra van, amelyből gyereket szülnek a nők. Ha férfi enné meg, akkor ez az életcsíra elveszne. Ebből az archaikus hiedelemből maradt fenn mindmáig népi körökben a bab, lencse, borsóhoz kapcsolódó mese, szerelmi dal és szokás is. Ilyenek a Babszem vagy Borsszem Jankó, aki hatalmasan felerősödik (ez lényegében trágár képátvitel). A „Tarka paszuly az ágy alatt..." kezdetű dal, Erdélyben: „Fehér fuszulykavirág — Gyere hozzám, holdvilág" stb. így tehát a teherbe esést ismerjük fel a következő félnépi dal jelképében. Kiskertemben, tudod-e babám? Apró zsidót* ültettem, hallod-e babám? Este, reggel, tudod-e babám? Könnyeimmel öntöztem, hallod-e babám? 21 Graves, Robert: I. m. I. 429. 22 MTA, kéziratos: ír. 8—270/190. * Zsidóbab v. libamájbab. 248
