A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Néprajz - Dankó Imre: Rendkívüli vételformák, szerzési módok

33. VÁM, vámszedés révén is változás következik be a javak tulajdonviszonyaiban. A vámszedés klasszikus formája az, amikor a vámolt anyag termény vagy termék egy bizonyos, általában szigorúan meghatározott hányada a vámost illeti. A vámos azonban nemcsak a közigazgatás vámhelyein, vámhivatalaiban dolgozókat jelenti. Különösképpen nem a részesedéses vámszedés, tehát a közvetlen rendkívüli vételformák szempontjából, mert a vámhivataloknál már nagyon régen nem közvetlen, hanem közvetett vámolás folyik, azaz a kiszabott vámot pénzzel megváltják. A vámos személye bizonyos munkahelyeken, bizonyos szolgáltatásoknál hosszú ideig fennmaradt. Klasszikus a malmokban, a molnárok között, akik az őrlést az őrlemény vagy az órlendő anyag bizonyos hányadáért végezték el. A molnárok vámolására különösen sok volt a panasz, mert a vámot többszörösen kivetették, több vámot szedtek a megállapítottnál, vámoláshoz az általánosnál nagyobb lapátokat, kanalakat használták. A molnárok fizetsége a vámhaszon volt. A vámolással összeszedett terményt vagy lisztet (darát) természetesen nem maguk és háztartásuk élte fel teljes mértékben, hanem a felesleget vagy eladták, vagy becserélték valamilyen számukra szükséges anyagra, terményre vagy termékre, vagy cserealapot képeztek belőle. Amivel azt tették lehetővé, hogy a malomba hozott terményt nem kellett azonnal leőrölniük, hanem a cserealap révén lehetővé vált a termény becserélése. Napjaink cseretelepei ezeken az elveken és gyakorlaton alapulnak. A vámértékekhez hasonlóan jön össze, és válik cserealappá vagy áruvá az a vámtömeg is, amely eszközkölcsönzés fejében vagy bizonyos munkák elvégzéséért gyűl össze (például a káposztagyalu-kölcsönzéssel káposzta vagy bölléreknél a hús).

44 34. TOMBOLA révén is lehet javakra szert tenni. A tombola tulajdonképpen sorsolás, azaz egyfajta sajátos törvényekkel szabályozott, de sok esetlegességet is tartalmazó közvetett vásárlás. A tombolasorsolás sajátos törvényeit elsősorban azok a rendszabályok alkotják, amelyek lehetővé teszik, hogy valaki részt vehessen a tombolában, a sorsoláson. Általában megszabott számban kibocsátott jegy szabott áron való megvásárlásáról van szó. A jegyek megvásárlása biztosítja a jogot a tombolasorsolásban való részvételre. A tombola-sorsolásnál minden jegy egyformán esélyes, és szabályos körülmények között egyedül a szerencsétől függ, hogy melyik jegyet, azaz számot húzzák ki, és nyer. Általában nincsen annyi nyeremény, mint amennyi jegyet kibocsátanak. Ez természetes is, hiszen a tombola vagy sorsolás közvetlen hasznát éppen ez az értékkülönbség biztosítja a tombolát-sorsolást szervezők — sok esetben jótékony célra — részére. Különösen játékos, valamiféle szórakoztató műsorral öszszekötött tombolasorsolás esetében lehet manapság hallani, hogy „minden sorsjegy nyer". Ez lehetséges, de tudnunk kell, hogy a közvetlen haszon ilyen esetekben onnan adódik, hogy a kisorsolásra kerülő tárgyakat, értékeket nem ismerik, hanem úgynevezett zsákbamacska tombolát-sorsolást folytatnak. A zsákbamacska formával a tombolát-sorsolást nemcsak érdekesebbé, hanem pártatlanabbá, tisztábbá is akarják tenni. Különben a tombolasorsolás minden fajtája mint rendkívüli vételforma a nyerés, a díj már tárgyalt kategóriájába is tartozik.

45 35. ZÁLOG is elterjedt és régtől fogva ismert rendkívüli vételforma. Tulajdonképpen mindent zálogba lehet adni vagy venni, azaz a zálogügylet lényegét tekintve 44 Vámokln: Közgazdasági enciklopédia. IV. (Bp., é. n.) 1316-1336. hasáb; KK. Bp., 1968. 330. Malom rendje: Tárkány Szűcs 1981. 39.; Gabonavámok In: Uo. II. (Bp., é. n.) 443.; Száraz vám: Uo. 828.; Selmeczi-Kovács Attila: A Mátra vidéki molnárok élete a XIX. század végén. =• Ethnographia 1967. 189-101. 45 Tomboláin: MNyTESz. III. (Bp., 1976.) 937.; Sorsolásln: MNyTESz. IV. (Bp., 1976.) 576.; Lottó, lutriln: MNyTESz. II. (Bp., 1970.) 790., 800.; Szerencsejátékig: A Pallas Nagy Lexikona. XV. (Bp. 1987.) 637. 198