A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Gellér Ferenc. Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon

tartótanács. Povolni Ferenc építőmester 1826. május 1-jére készül el vele. Építése 15 380 frt-ba került. Bérletért 1838. február 10-én 1000 frt-t fizettek. Az építési munkálatokat 1824 nyarán megkezdték, bár a végleges szerződést csak 1825 augusztusában kötötték meg. Az építkezés helyét Szabó János erdőmérnök jelölte ki.

50 1829ben Kis Orbán László bérlő bővíti az épületet, „két kis hajlékot akar építeni a vendégek és a muzsikusok" részére. Az átalakítás tervei elkészülnek, a látogatottság miatt az épület bővítése indokolttá vált. A fürdőház a fiatalság szórakozóhelyévé fejlődött, és nemegyszer mulatozások tették hangossá a helyiséget. Az 1838. június 18-án jóváhagyott bérleti szerződés kimondja: „megengedódik a haszonbérlőknek a közönséges táncos mulatságok tartása". Ebben az időben 12 belső és 6 külső szoba állt a szórakozni és pihenni vágyók rendelkezésére.

51 A fürdőház, másképpen Nagyerdei Vigadó eredetiségét alapvetően megőrizve, védett műemlékként ma is teljesíti feladatát. Áttekintésünk végére érkeztünk. A meglevő és működő csárdaépületeket a műemlékvédelem sajátos lehetőségeivel védi, de igazi sorsuk felhasználódik, tulajdonosaik kezében van. A településeken kívül eső épületek sokkal inkább kitettek a romboló hatásoknak, mint a falvakban, városokban levők. Fontos az is, hogy az úgynevezett korszerűsítések címén térrendszerüket ne rombolják szét, történeti jellegüket ne veszítsék el. A megnövekedett turistaforgalom kedvez a csárdák megmentésének, helyreállításának. Kevesen vannak azonban olyanok, akik búbos kemencét tudnak rakni, nádfedést, boltozatot készíteni, vályogot vetni, szabad tűzhelyet rekonstruálni. A történetiség, az eredetiség mind anyagban, mind kialakításban döntő tényezője a hitelességnek, így erre a helyreállításnál nagy hangsúlyt kell helyezni. Természetes az is, hogy a kor higiéniai és vendéglátási feltételeinek meg kell felelniük. A csárdák felett nem múlt el az idő. Szükség van rájuk mint vendéglátó épületre, mint tájházra vagy csárdamúzeumra. Szükség van rájuk mint múltunk tanúira, népi építészetünk, kézművességünk, történelmünk egy-egy darabjára. Számbavételük segíthet abban, hogy sokan odafigyeljünk sorsukra, és így jobban megőrizhetjük őket a jövő számára. 50 HBML. DvT. 499. Részletes telekrajza a FÜRDÖHÁZNAK. DvT. 855. Kertterv. 51 HBML. Rajz 831. A nagyerdei fürdőház alaprajza és elölnézeti képe. Köhler György 1829. 38X23 cm. HBML. IV. A. 1011/k. Rel. 606/1829. 167