A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Surányi Béla: A Hortobágy hasznosításának kérdése a XIX–XX. században

Hortobágyi tógazdaság átnézeti helyszínrajza. M' 120.000Szivattyú се/ер. 4. ábra. A „Csúnya-földön" létesített tógazdaság. [Forrás: Kenessey Béla: Vízgazdálkodás a mezőgazdasági termelésben. Bp., 1933. 151.] thető növényfélék meghonosítása: pl. a gyapot. Talán ez jelképezte — a citrom mellett — az 1950-es évek valóságtól elrugaszkodott gazdaságpolitikáját. A Hortobágynak és környékének gazdálkodását értékelve

153 elmondhatjuk, hogy amiért pl. a Keleti-főcsatorna létesült, ti. a zömében szikes területek öntözésére, abból lényegében nem valósult meg semmi, ugyanakkor a löszhát gazdaságai jól hasznosítják az öntözővizet. Eredményes volt az 1950-es évek második felében az öntözéses füveshere-termesztés Borsóson, amely Magyar Gábor nevéhez fűződik. A kónyai rizsföldek is szerencsés választásnak bizonyultak. Általában a rizstermesztés 153 Barts Jenő szíves közlése, amit ezúton köszönök meg. 125