A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Surányi Béla: A Hortobágy hasznosításának kérdése a XIX–XX. században

3. ábra. Az alföldi öntözőcsatornák vázlatos térképe. [Forrás: Az öntözésről. Szn. Bp., 1931. 101.] Ebben igazat kell adni Kvassay Jenőnek.

16 Az öntözó'telep — illetve legeló'öntözés — már szabad utat kapott a gazdák részéről. Pillanatnyi eredménye kétségkívül az állattartás érdekeit szolgálta. A tógazdaság kiépítése szintén nem talált ellenállásra, hiszen a haszontalan szikes terület — viszonylag olcsó beruházással — jövedelemmel kecsegtetett. A Hortobágy hasznosításának krónikája 1919-ből

77 is szolgál eseménnyel. Lefkovits Vilmos megbeszélést folytatott Rapaics Raymunddal — a pallagi akadémia egykori tanára, az MTA tagja — e témáról, aki kitűnően ismerte az Alföld, közte is a szikes területek botanikai viszonyait. Vadász Emü

1% 1921-ben a Hortobágy legelőgazdálkodásának javítását szorgalmazta. Külön állattenyésztő gazdaság létesítését ajánlotta. Fölvetette a részes haszonbérlet kialakítását az újvárosi, az egyeki és környékbeli gazdák bevonásával, akik a bérbe vett területen meghonosítanák a szántóföldi növénytermesztést, majd a bérlet 76 Kt, 1912. 301. 77 75. jzet. 78 Uo. 112