A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Hetey Sándor György: Debrecen és vidéke a lovasparádékon 1920-ig

a magyarellenes utasításokat is visszavonva elrendelte, hogy a szt. korona „egész pompával szállíttassák le Budára".

15 A korona útja tehát most már nem Pozsonyba — a régi őrhelyére — vezetett, hanem Budára, elképzelhetetlen ünnepségek közepette. A nemesség a magyar önállóság, a magyar szabadság helyreállítását látta az uralkodó e gesztusából. A király részleteiben meghatározta a kíséret összeállítását, a menet lefolyását. „Első nap (1790. II. hó 18-án) háljanak Köptsénben, az Esterházy-kastélyban. Másnap Győrben a püspöknél. Harmadnap kitérvén a postaúttól Esztergomba menjenek, a Káptalannál éjszakázzanak. Negyedik nap leérhetnek Esztergomból Budára."

16 Elrendelte, hogy az útvonal melletti vármegyékből, városokból díszes küldöttségek illendően fogadják és kísérjék a menetet területük határától határáig. 1790. február 18-án indult a szt. koronát vivő menet Bécsből. Négy hintó vitte a koronázási ékszereket ládában, és a koronaőröket. A második, a legpompásabb hintó ülésdeszkájára erősítették a drága magyar kincsek ládáját. Lovas testőrökből állt a fegyveres kíséret. A magyar határnál a farkasfalvi mezőn várta az ezerszámra összesereglett lovas és gyalog Pozsony városából és környékéből a magyar szabadság jelképeit. Még Bécsből is odasereglett a nép sok ezerekkel (mintegy 60 km-ről). Délután 3 órakor kezdődött az ünnepség, és kísérte el a hatalmas örvendező sereg a köpcsényi kastély kapujáig. Február 19-én a korona a megye határáig hasonló pompával kísértetett. Február 19-én egész Győr megyei nemesség lovascsapatai a vármegye szélén várták különböző zászlók alatt. A korona a Szt. László-templomban éjjelezet. ... Egész éjjel zengett a muzsika, még a sánta is ugrált örömében. 20-án indult tovább a menet, Komáromban déli 1 órakor kevés ideig megállíttatott. Többek közt 300 nemes lóháton tette meg a parádét. Egész Esztergom vármegyében más-más sereg kísérte mindenütt. Esztergomból elibe mentek száz lovasok... mind csinos magyar öltözetben. Este 9-kor érkezett a korona Esztergom város határába. Elöl ment a lovasság... egyforma magyar köntösben. A korona a prépost kivilágított szobájában éjjelezett, ahol a nép tisztelgett előtte. 21-én 7 órakor indult a hódoló menet Buda felé. Budára délután érkezett az alaposan felduzzadt menet... Szentendre, Óbuda, Buda város lovasai, sokféle ruhába öltözött nemes lovasok kíséretében. A koronát a királyi várban tették ki rövid időre közszemlére. Ez éjjel érkezett meg II. József halálának híre, de csak a koronát ünneplő reggeli tedeum után hirdették ki, országos gyászt nem rendeltek el, mert nem örvendezett a „kalapos király" közszeretetnek. Azzal, hogy nem koronáztatta meg magát, mélyen megsértette a nemzet hagyományaihoz ragaszkodó közvéleményt, ami valamelyest javult a korona visszaadásával. Eddig a koronát vegyes nemzetiségű katonák őrizték, most határozat született, miszerint a jövőben rendre a nemes vármegyék fogják őrizni az országgyűlésig.

17 Ezeket a korona őrizetére önként felállított nemesi seregeket bandériumoknak, egyes tagjait banderistáknak nevezték hazánkfiai — így ír róluk Decsy Sámuel —, és éppen ezen nevezet által tették őket az udvar által gyűlöletessé. Azzal vádolták őket, hogy ennek a szervezetnek célja korántsem a korona őrizete, hanem más törvénytelen feltételek teremtése a főtörekvése a bandériumoknak. A „felséges ausztriai házat" akarják magyarországi birtokából kiforgatni. Sok mindent ráfogott az udvar a banderisták viselkedésére. Ennek ellenére nem erkölcsi tulajdonságuk, mint inkább maga a bandérium elnevezés tette ezen nemes seregeket — bár létszámuk elenyésző volt a katonasághoz viszonyítva — az udvar előtt gyanúsakká és gyűlölségesekké. A szt. korona őrizetére kiállított magyar nemesség nemcsak honfiúi indulatja, hanem fényes köntösei által is meg akarta magát másoktól különböztetni, minden keresményét képes volt feláldozni érte.

18 Benda Kálmán szerint egy pillanatra a Rákóczi-féle függetlenségi hagyományok éledtek újjá. A nemesség egy része a Hasbburgoktól való elszakadásra készült, s a bandériumok a nemzeti hadsereg magvát alkották volna. A nagy tervek, a kuruc hagyományok pár hónap alatt semmibe foszlottak. II. Lipót fondorlatos politikával leszerelte azokat.

19 A hajdani bandériumok avagy zászlók aljai kétfélék voltak — Decsy Sámuel szerint —, az ún. királyi és vármegyei bandériumok. Hajdú vármegye akkor még nem létezett, Debrecen város puritánul gondolkozó magisztrátusa nem látta szükségesnek bandérium szervezését. Ma is hazánkhoz tartozó vármegyék közül a következők szervezték meg: Pest, Komárom, Nógrád, Bács, Sopron, Győr, Vas, Zala, Fejér, Tolna, Baranya, Szabolcs, Szatmár, Bihar, Borsod, Zemplén, Heves. Ezekről részletes leírást ad Decsy Sámuel könyve.

20 A bandériumok történetének olyan lelkesítő időszaka volt az 1790-es évek első fele, hogy azt egy bandériumokkal foglalkozó írás nem mellőzheti, még ha nem is a szorosan vett témakörére vonatkozik. 15 Hadi és más nevezetes történetek i. m. 209. 16 Előző jegyzetben i. m. 210. 17 Benda—Fügedi i. m. 194. 18 Decsy i. m. 274. 19 Benda—Fügedi i. m. 195. 20 Decsy i. m. 291, 296, 391. 316