A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Hetey Sándor György: Debrecen és vidéke a lovasparádékon 1920-ig

A továbbiakban kizárólag olyan parádékról írok, melyeken Debrecen és vidékének polgárai is részt vettek. Csak azokra a díszelgésekre szorítkozhattam, amelyek országos méretűek voltak, illetve a területünkön nagyobb szabásúak. A lovasparádékra vonatkozó adatok nagyon kis részét lehetett csak a levéltári iratok közt felderíteni, azok azonban — sajnos — főleg csak az előkészületekről szólnak. A parádék lefolyásának nagy részét a budapesti és debreceni napisajtóban, különféle képes lapokban található írásokból sikerült csak összeállítani. Nagy kár, hogy az ilyen adat nem mindig szakszerű és főleg nem pontos. Szerettem volna a mezőgazdaság 1891-től 1944-ig megjelent szaklapjából, a Köztelekből a leírásokat feljegyezni, de az meg alig néhány lovasparádét közölt le. A lovasparádék a régmúltban a szívünkhöz egyáltalán közel nem álló Habsburg-királyok koronázásainak voltak a velejárói. Azoknak írásos emléket nem szándékozom állítani — kivéve Károly király 1916. évi koronázási menetét, amelyen Debrecen város díszfogata szállította a küldöttséget. Az alól azonban nem lehetett kitérni, hogy az uralkodót országjárása alkalmából díszegységek ne kísérjék. Mégis úgy érzem, helyesen teszem, ha szívünket melengető történelmi személy, Kossuth Lajos utazásával kezdem el Debrecen város dísz-ötösfogata szerepléseinek sorát. A jelenkor ünnepségein szereplő hagyományos díszfogat hintóját a közhiedelem tévesen „Kossuth Lajos hintójának" nevezi. Az a valóság, hogy a mai hintó Károly király koronázására készült el 1916 decemberére. Már ennek elkészülte előtt is új hintót csináltatott a város az 1885. évi nagy országos kiállításra. Ezen alkalmakra természetesen vadonatúj szerszám is került a lovakra. Viszont Kossuth Lajos valóban utasa volt a fogatnak, tehát a jövőben a díszegységet „Kossuth Lajos fogatának" nevezzük, és ne hintójának!, mert az már régen elenyészett.

21 Köztudott, hogy Kossuth Lajos kormánya és az országgyűlés 1849. január elején — mérlegelve a hadihelyzetet — Debrecenbe tette át székhelyét. Itt nagy szeretettel fogadta a nép. Innen indult aztán Kossuth Lajos március 4-én Tiszafüredre a nevezetes Görgey-találkozóra. Kíséretében volt Mészáros Lázár hadügyminiszter és Vetter Antal vezérkari főnök. A küldöttséget Debrecen város dísz-ötösfogata szállította. Ez volta később híressé vált fogat első történelmi nevezetességű szereplése.

22 Kallós István, a fogat kocsisa életének legnagyobb élménye maradt ez az út, hisz ő vitte a magyar nép bálványát jó messzi távolságra. Erre a felejthetetlen eseményre hivatkozik ő a császárral lefolytatott párbeszédében 1857-ben, amikor Ferenc Józsefet és feleségét a szó szoros értelmében vett lóhalálában szállította Tiszacsegére. A beszélgetést Tóth Béla anekdotakincsében megörökítette, és én majd az akkori eseménnyel kapcsolatban fogom részletezni.

23 Kossuth Lajos különböző ügyek intézésére Debrecentől távolabbi helyiségbe utazott 1849 márciusában. Visszatértekor Hajdúszoboszló Városi Tanácsa értesült arról, hogy a városon keresztül vezet majd az útja. Intézkedés következtében kisebb nemzetőr lovasegység díszkíséretet adott a kormányzó és kísérete részére a város nyugati határától, a Nyugszom csapszéktől Debrecen határáig.

24 Még ezután is sokan tagadták, de aztán bizonyítást nyert, hogy Kossuth Lajos hivatalos minőségben is több ízben felkereste Hajdúszoboszlót. „Kossuth a szabadságharc idején csakugyan volt Hajdúszoboszlón, mégpedig 1849 nyarán, amikor a kormány Budavár dicsőséges bevétele után visszatért a fővárosba." Ekkor már valóban 21 Pettkó-Szandtner i. m. 22 Nemeskürty István: Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára. 23 Pettkó-Szandtner i. m. 24 Független Hajdúság 1933. VII. 23. sz. — Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. V. B. 443/a. Tanácsülés jkv. 491. és 586. sz. iratok. —• Debrecen, 1890. IX. 9. A cikk címe: A király első látogatása Debrecenben. — Pesti Napló, 1857. VI. 4—5. sz. 317