A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)
Természettudomány - Szathmáry, László: An Attempt at the Allowance for Human Genetic Aspects at the Quantitative Comparison of Craniological Samples (The Segregation of a Central European Mesolithic-Early Neolithis Sample) - Szathmáry László: Egy kísérlet humángenetikai szempontok figyelembevételére kraniológiai kvantitatív összehasonlításakor (Egy közép-európai mezolitkori neolit kori minta szegregációja)
Szathmáry László EGY KÍSÉRLET HUMÁNGENETIKAI SZEMPONTOK FIGYELEMBEVÉTELÉRE KRANIOLÓGIAI MINTÁK KVANTITATÍV ÖSSZEHASONLÍTÁSAKOR (Egy közép-európai mezolit-korai neolit kori minta szegregációja) E tanulmányban a szerző kísérletet tesz a kvantitatív koponyajellegek heritabilitásának figyelembevételére a koponyasorozatok összehasonlító vizsgálatában. Erre Osborne és De George (1959) ikervizsgálatainak eredményeit használja fel. Az egypetéjű és a kétpetéjű ikrek hat fejméretének varianciái lévén Penrose (1949), illetve Neel és Schull (1954) módszerét követve meghatározta a heritabilitást. Egy időrendileg és civilizációját tekintve egyaránt összetett mintán (Lepenski Vir kultúra — mezolitikum, Körös-Cris kultúra és Starcevo kultúra — korai neolitikum) két szempont szerint végzett clusteranalízist. Az első alkalommal a mért adatok alapján a xi —x z=—-— s z transzformációt alkalmazva az egyedek között a változók mentén Euklideszi távolságokat számított. Az ezen alapuló távolságmátrixot az MDS (X) programcsomag (1983) HICLUS programjának „connectedness" módszerével elemezte (1. ábra). Második alkalommal is hasonlóképp készült a clusterfa, azzal a különbséggel, hogy a mért, standardizált adatokat a változók heritabilitásának megfelelően súlyozta (2. ábra). A kísérlet eredményei szerint ezen összetett minta három civilizációra kiterjedő összetevői jobban elkülöníthetők, az egyes civilizációkon belüli affinitás magasabb a koponyaméreteknek megfelelő fejméretek heritabilitásának figyelembevételével. Úgy tűnik, hogy ezáltal a közöttük lévő hierarchikus kapcsolatok is egyértelműbben ítélhetők meg. A vizsgált mintában a Lepenski Vir kultúra és a Starcevo kultúra női leleteinek belső affinitása magas, ami valószínűleg a Vaskapu (Derdap) mezolit kori népességének viszonylag jelentős lokális továbbélésével magyarázható. A Körös-Cris kultúra leletei ettől sokkal differenciáltabb struktúrát testesítenek meg. Heterogenitásuk létrejöttében a Vaskapu-régióból ismert Lepenski Vir kultúra népességének továbbélése feltehetően kevésbé jelentős szerepet játszott. A bemutatott kísérlet a humángenetikai alapkutatások igényére és jelentőségére hívja fel a figyelmet. Miközben a biometriai eljárások egyre kifinomultabbak lettek, viszonylag háttérbe szorult a kvantitatív jellegek genetikai hátterének tanulmányozása. így fennállhat annak valószínűsége, hogy paratipikus jellemvonások alapján alkotunk véleményt olyan kérdésekben, melyeknek eldöntéséhez inkább a Homo sapiens kvantitatív genetikájának elmélyültebb ismeretére lenne szükség. Közlésre érkezett: 1986. április 8. 86
