A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Régészet, ókortudomány - Gesztelyi Tamás: A Déri Múzeum gemmagyűjteménye

Gesztelyi Tamás A Déri Múzeum gemmagyűjteménye Az itt ismertetésre kerülő gemmák Déri Frigyesnek, a debreceni Déri Múzeum alapítójának rendkívül gazdag adományához tartoztak. A Déri-gyűjtemény kialakulására vonatkozóan általános eligazítást és teljes bibliográfiát a múzeum legújabb vezetője ad.

1 A gyűjtemény tételes felsorolását a Déri által összeállított és 1922-ben nyomtatásban megjelent katalógus tartalmazza.

2 Ennek egy kézírásos kiegészítéseket tartalmazó példánya mind a mai napig e gyűjtemény alapleltárát jelenti. Ezen belül a görög, római, etruszk korszakhoz tartozó darabok leírása az 59—#9. oldalig tart, műfajonként csoportosítva XI egységbe. Az első X egységből mindaz, ami a II. világháború viszontagságai után megmaradt (az arany ékszerek mind elvesztek), csekély kivétellel publikálva van.

3 A XI. egységet a vésett kövek alkotják (89. 1.), mslyekről mindössze ennyi olvasható: „1. Intagliók. Homorúan vésett római ékkövek. 109 darab, kisebb-nagyobb, különféle mitológiai jelenetekkel. Valamennyihez domború gipszöntvény készült, a véset jobb szemléltetésére. Köztük szép művészi darabok. Ószőnyi (Brigetium) lelet. Római, II—

III. szd. Kr.u." A tételes felsorolás tehát ebben az egy esetben hiányzik, és néhány darabtól eltekintve publikálásukra mind ez ideig nem került sor.

4 Semmi közelebbit nem tudunk arról, hogy a vésett kövek hogyan kerültek Déri tulajdonába. Legfeljebb feltételezhetjük, hogy —• miként a gyűjtemény nagyobb része — ez is a bécsi műkereskedelemből származik. Ebben az esetben azonban egyáltalán nem tekinthetjük mérvadónak az együttes katalógusban megadott leihelyét (Ószőny), bár ki sem zárhatjuk, hogy egy része valóban onnan származik. A legvalószínűbb az, hogy többségében Pannónia északi limese mentén kerültek elő, pl. Carnuntumban (ahol feltűnően sok gemma került elő), Brigetióban. Emellett szól az is, hogy a bécsi Kunsthistorisches Museum Münzkabinettjében Günther Dembski, a carnuntumi gemmák feldolgozója több doboz gemmalenyomatot mutatott, és ezek között hármat találtam, melyek bizonyosan a Déri-gyűjtemény darabjairól készültek (19. sz., 27. sz., 32. sz.), és a Museum Carnuntinumból kerültek az említett kollégához. Sajnos, a lenyomatok eredetéről nem lehetett semmit megállapítani, az azonban aligha kétséges, hogy az említett darabok még Dérihez kerülésük előtt a Museum Carnuntinumban is voltak valamennyi ideig. Az is kétségtelen viszont, hogy az egész gyűjtemény nem származhat egyetlen antik településről, hiszen több újkori darab is van közte. A már említett Déri-féle nyomtatott katalógusban 109 db vésett kőről esik szó. Ennyi azonban valószínűleg sohase került a múzeum tulajdonába, mert Sőregi János — a későbbi 1 Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978) 10. 2 Déri F.: A debreczeni Déri Múzeum gyűjteményeinek leírása (Debreczen, 1922). 3 Art antique au Musée Déri de Debrecen et dans d'autres collections hongroises. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts 46—47 (1976), 3—85, 48—49 (1977), 5—47. 4 Gesztelyi Т.: Az Antiochiai Tyche a Déri-gyűjtemény egy gemmáján. DMÉ 1975 (LVI 1976) 263—271= Die Tyche von Antiochia auf einer Gemme von Debrecen. Ziva Antika 25 (1975) 274—284; Id.: Ifjú szatírportrék gemmákon. DMÉ 1977 (LVIII 1978) 167—173 = Satyrbüsten auf Gemmen. ACD 14 (1978) 65—73. 87