A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

A XVI–XVII. századi magyar pénzverés és nemesfémbányászat nemzetközi numizmatikai konferenci a Déri Múzeumban, 1985. október 26–27. - Molnár László: A XVI–XVII. századi nemesfémbányászat Magyarországon és Erdélyben

a körmöcbányai városbírónal ellenőrzés céljából letétbe helyezendő; a kalmárokat és aranyműveseket arany- és ezüstfelvásárlásaikért szigorúan meg kell büntetni; könyvelési és adminisztrációs utasítások; a bányatiszteknek tilos saját bányát művelni és polgári hivatalt vállalni; erdővédelmi utasítások; kamarai alkalmazottak felett a városi bíróság nem intézkedhet; a kamarai munkaidő de. 6—10-ig és du. 1—5 óráig tart.

33 1610. VIII. 21. II. Mátyás utasítása Ploenstain Mátyáshoz, az alsó-magyarországi bányavárosok újonnan kinevezett főkamaragrófjához: legyen a bányászat hű sáfárja, védelmezője és fejlesztője; háborús veszedelem esetén tartson szoros kapcsolatot a kerületi katonai parancsnokkal, és szükség esetén mozgósítsa a bányászokat a védelemhez, de ne ragadtassa magát semmiféle támadó jellegű hadi cselekményre; valahányszor az eredményes munka megkívánja, bányabejárást kell tartania; a bányászathoz szükséges segédanyagok mindenkor kellő mennyiségben legyenek raktáron; tartson szigorú fegyelmet, és akadályozzon meg minden pazarlást; ellenőrizze a kamarákat, a pénzverdét, és ügyeljen arra, hogy felesleges alkalmazottak sehol se legyenek, tiszteket vagy munkásokat ne alkalmazzanak engedély nélkül, és a béreket önkényesen ne emeljék; akadályozza meg az erdők pusztítását, az arany és ezüst kicsempészését; védelmezze a bányapolgárok jogait, s a bányavárosok és bányatisztek felett az igazságszolgáltatást gyakorolja méltányosan.

34 1611. VIII. 31. Az udvari kamara dekrétuma Ploestein Mátyáshoz, az alsó-magyarországi főkamaragróf hoz: részletes rendelkezések az alsó-magyarországi bányavárosok bányászatának fellendítéséről, többek között Körmöcbányán új zúzómű és fűrészmalom létesítendő, Selmecbányán azok a bányatársak, akik a birtokukban lévő helyeket nem művelik, kötelezendők a fejtésre vagy arra, hogy azokat olyanoknak adják át, akik művelni akarják. Újbányán és Bakabányán az altárnákat elhanyagolják, melyet nem szabad tovább tűrni.

35 1622. II. 18. II. Ferdinánd utasítása az alsó-magyarországi bányavárosok átvétele tárgyában: a nikolsburgi béke értelmében a bányavárosok és kamarai birtokok visszakerülnek, Selmec-, Körmöc- és Besztercebánya átvételére Branndenburgi Wendenstein János új főkamaragróf kap megbízatást; a hét bányaváros vezetői és a kamarai tisztek, altisztek és alkalmazottak kötelesek hűségesküt tenni; az első teendő, hogy Körmöcbányán haladéktalanul szüntessék be a Bethlen Gábor képét viselő érmék verését, és II. Ferdinánd képmását mutató pénzt veressenek; tartson bányajárást és hozzon intézkedéseket a bányák megóvására.

36 1630. VIII. 11. II. Ferdinánd utasítása a besztercebányai bányászat és kohászat részére: a bányatisztnek nem szabad saját bányát művelni és polgári foglalkozást űzni; a bányamesternek, a tiszteknek és főgondnoknak hivatali kötelessége, hogy a fa- és faszénkitermelést, továbbá az olvasztókohók rendjét, csurgató- és űzőkohók üzemét pontosan szabályozzák; a továbbiakban az anyagraktáros, az írnok, a kohóellenőr, a pénztáros és könyvelő kötelességeit írja le.

37 1635. III. 29. II. Ferdinánd rendelete az alsó-magyarországi főkamaragróf hoz: Selmecbánya városa nem bitorolhatja a királynak fenntartott igazságszolgáltatási jogot a bányászok felett, és nem nyomhatja a drágulás folytán amúgy is nehéz helyzetben lévő szegény bányászokat.

38 1646. IV. 30. III. Ferdinánd utasítása a körmöcbányai, Selmecbányái és besztercebányai kamarákat felülvizsgáló bizottság részére: a Rákóczi György-féle harcok óta a bányászatban a rossz gazdálkodás és rendetlenség nem szűnik, sőt napról napra növekszik, ezért Kör33 Schmidt i. m. IV. 1—18. 34 Schmidt i. m. IV. 180—195. 35 Schmidt i. m. IV. 215—226. 36 Schmidt i. m. IV. 357—364. 37 Schmidt i. m. IV. 486—557. 38 Schmidt i. m. IV. 636—637. 630