A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Muzeológia - Gazda László: Jelentés a Déri Múzeum és a megyei múzeumi szervezet 1986. évi munkájáról

szét, Műemléki Albizottság) tudományos szaktanácsadója, külső óraadója a KLTE Néprajzi- és Történeti Tanszékének. Részt vett a múzeumi kiadványok szerkesztésében, lektora volt 6 kiadványnak, diplomamunkák rendszeres irányítója és bírálója. Schleiszné Benkő Éva muzeológus elkészítette „Egy debreceni kereskedő család felemelkedése a XIX. században" című feldolgozását, megjelent „A nagycsalád a Medvesalján" című munkája a KLTE Néprajzi Tanszéke kiadványaként. A néprajzi osztály vezetője dr. Varga Gyula elkészítette „A népi táplálkozás Hajdú-Biharban", a „Karácsonyesti szokások Fülöpön", „A debreceni asztaloscéh és a népi bútor", „A földművelés és állattartás tárgyainak népművészete", „Hajdú-Bihar megye Magyarország népművészeti térképén" című feldolgozásait, szerkesztette „A népművészet Hajdú-Biharban" című kötetet. Ez évben megjelent publikációi voltak: „Ecsedi István és a népi táplálkozás kutatása" (Múzeumi Kurír 44.) és „A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon" (DMÉ 1983/84). Tudományos előadást tartott az országos népibútor konferencián és az alkotó népi iparművészek számára, külső előadója a KLTE Történeti Tanszékének, tudományos tevékenységet fejtett ki az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága, a Táncművészek Szövetsége, az Országos Néptánc Tanács tagjaként és más intézményekkel, szervekkel (Művelődési Központ, Hazafias Népfront, Műemléki Albizottság) való együttműködésben. V. Szathmári Ibolya dr. elkészítette „Az öltözködés, viselet népművészete" és a „Szőttesek, hímzések és más textíliák a háztartásban és a kultikus hagyományokban" című feldolgozásokat a Hajdú-Bihar megye népművészete kötet számára. Ez évben megjelent publikációi voltak: „A ,nép' művészetének négy évtizede Hajdú-Bihar megyében", (DMÉ 1983/84) és „A debreceni nyomdászság életmódbeli sajátosságainak szervezeti alapjai" (In: Nyomdatörténeti és nyomdászéletkutatási tanulmányok) című feldolgozásai. Lektori véleményt készített két munkáról, rendszeres szaktanácsadója népi díszítőművészeti szakköröknek. Dr. Fehér Ágnes elkészítette a „Szakrális és kultikus emlékek Hajdú-Bihar népművészetében", „A szabadegyházi csoportok vizsgálatának jelentősége" című feldolgozásait, kidolgozott 15 szócikket a Katolikus Lexikon számára. Ez évben jelentek meg „A karácsony megünneplése egy szabadegyházi közösségben Debrecenben 1982-ben" (DMÉ 1983/84.) és „A szabadegyházi közösségek vallási endogámiájának általános jellemzői" (In: „Mert ezt Isten hagyta..." Magvető). Részt vett az MTA és a KLTE Néprajzi Intézete valláskutató munkacsoportjának tevékenységében. A képzőművészeti osztály vezetője Sz. Kürti Katalin dr. elkészítette a „Régi debreceni családi portrék", a „Régi debreceni családi fényképalbumok", a „Káplár Miklós és a debreceni Ady Társaság" című munkáit, tanulmányt írt a fényképezés hőskoráról, katalógusszöveget készített (Sassy Attiláról) a Wiesbadeni Múzeum készülő kiállításához. Megjelent a „Debrecen képzőművészete 1919—1945" kötete, a Déri Múzeum Munkácsy termét bemutató füzete (TKM sorozatban), a Holló László Emlékmúzeum vezetőjébe írt, két életrajzi ismertetője, Vadász Endre szegedi kapcsolatait bemutató munkája (Móra F. Múzeum Évkönyve 1984/85.). 7 kisebb feldolgozása (pl. Káplár Miklósról, Borsos Józsefről) folyóiratokban, „A debreceni képzőművészet története" sorozatban 15 publikációja, a Debrecen anno... sorozatban pedig 2 munkája látott napvilágot. Két tudományos előadást tartott a Tóth Árpád és a Káplár Miklós évforduló kapcsán, rendszeresen együttműködik tudományos és társintézményekkel (Magyar Nemzeti Galéria, MTA Művészettörténeti Kutatócsoport, Munkásmozgalmi Múzeum, Kiskun Múzeum, Wiesbadeni Múzeum stb.), a gyűjteményi anyagra vonatkozó adatszerzés céljából levelezést folytat hazánkból elszármazó művészekkel. Szathmáryné Bíró Katalin muzeológus elkészítette a Holló László Emlékmúzeum új állandó kiállításának forgatókönyvét és kiállítási vezetőjét, megírta Holló oeuvre katalógusáti folyamatosan segítette vidéki egységeink gyűjteményi munkáját, elvégezte az ELTE művészettörténeti szakának IV. évfolyamát. 583