A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Muzeológia - Gazda László: Jelentés a Déri Múzeum és a megyei múzeumi szervezet 1986. évi munkájáról

A Déri Frigyes gyűjtemény és iparművészeti osztály vezetője, P. Szalay Emőke dr. elkészítette „A debreceni fazekasok családi kapcsolatai a XVIII—

XIX. században", „A debreceni fazekasok motívumkincsének elemzése", a „Népi kerámia" feldolgozást a Hajdú-Bihar megye népművészete kötet számára. „A főbb középtiszai fazekasközpontok díszítménykincsének összehasonlító elemzése" című munkája DAB pályadíjat nyert. Lefordította Debrecen város magisztrátusának 1566—67. évi jegyzőkönyveit és Bél Mátyás Békés megye leírását. Megjelentek a „Debreceni fazekasok díszedényei" (DMÉ 1983/84.), a „Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1566—67.", „A városi nyomda aprónyomtatványainak iparművészeti vonatkozása" (In: Nyomdatörténeti és nyomdászéletmód kutatási tanulmányok) és a Déri György üveggyűjteménye kiállításhoz készült katalógusa. „A debreceni gyöngyöspárta" ez évre tervezett feldolgozása (V. Szathmári Ibolyával közös) más munkák miatt áthúzódik az 1987. évre. Két tudományos előadást tartott a fazekasság témakörében, rendszeres szaktanácsadója díszítőművészeti szakköröknek. Az irodalmi osztály vezetője dr. Várhelyi Ilona megírta a Tóth Árpád országos centenáriumi kiállítás forgatókönyvét és megrendezte a kiállítást. A tervezett XVIII. századi házasságcsúfoló és Sárváry Pál levelezése szövegközlések helyett elkészített egy Csokonai vers-variáns feldolgozást, muzeológiai cikket írt a Tóth Árpád kiállításról, rövid tudományos adatközlő feldolgozást a Múzeumi Kurír számára. Rendszeres szaktanácsadója és konzulense társintézményeknek. Dr. Gazda László anyaggyűjtést végzett a debreceni múzeumtörténet feldolgozásához. Ez évben jelentek meg „A múzeumok 40 éve Hajdú-Bihar megyében 1944—1984" (DMÉ 1983/84), valamint a „Jelentés a Déri Múzeum 1983. és 1984. évi munkájáról" (DMÉ 1983/ 84) című publikációi. Szerkesztette a Déri Múzeum Évkönyveit és a Hajdú-Bihar megye népművészete kötetet. Tudományos előadást tartott a Levéltári Napokon, az MSZMP Oktatási Igazgatósága tiszteletdíjas előadójaként előadásokat tart és szemináriumokat vezet. A Munkásmozgalmi Múzeum mellett működő Tudományos Tanács és a DAB Néprajzi Munkabizottsága tagja. Lovasné Zsadányi Tünde muzeológus megkezdte a megye irodalmi topográfiájának előmunkálatait (szakirodalmi tájékozódás, cédulázás), anyaggyűjtést végzett a Tóth Árpád kiállításhoz. A természettudományi osztály vezetője, dr. Lovas Márton elkészítette a „Déri Múzeum ásványgyűjteménye" című feldolgozását, dr. Ötvös Jánossal közösen megírta a „Talaj-coleopterológiai vizsgálatok a Boda község melletti .Nagycsere erdőben'" és a „Tallózás a Déri Múzeum gombagyűjteményében" munkákat. Dr. Ötvös János elkészítette a „Déri Múzeum növénygyűjteménye" című feldolgozását. Közös munkaként jelent meg a „Talaj-coleopterológiai vizsgálatok a hajdúszentgyörgyi gyöngyvirágos tölgyesben" (DMÉ 1983/84.). Rendszeres tudományos együttműködést folytat a KLTE Biológia Tanszékével, a DATE Állattani Tanszékével, az OKTH Észak-Alföldi Felügyelőségével, a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, Parkerdészettel. A HAJDÚSÁGI MÚZEUM (Hajdúböszörmény) igazgatója, dr. Nyakas Miklós elkészítette „A hajdúvárosok és a kassai főkapitányság 1668-ban", „A hajdúkerületi székház rövid építéstörténete", az „Adatok a bihari hódoltság történetéhez a Várad eleste utáni időkből" című munkákat, befejezés előtt áll a „Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főkapitányról" írt életrajz. Ez évben jelentek meg: „A kapitalizmus kora debreceni nyomdászságának kulturális élete" (DMÉ 1983/84.), a „Tanulmányok a debreceni nyomdászok társadalmi és kulturális törekvéseiről" (In: Nyomdatörténeti és nyomdászéletmód kutatási tanulmányoó) című munkái és több kisebb helytörténeti vonatkozású közleménye. Megszerkesztette a Hajdúsági Múzeum Évkönyve VI. kötetét, külső óraadója a KLTE Történeti Tanszékének, rendszeres szaktanácsadója társintézményeknek, különböző szerveknek. 584