A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Muzeológia - Várhelyi Ilona: Tóth Árpád centenáriumi emlékkiállítás a Déri Múzeumban (1986. április 13–szeptember 29.)

tővé tette, hogy a költő szövegváltoztatásait figyelemmel kísérhesse a látogató. Néhány, ez idő tájt keletkezett vers eredeti kézirata mellett fotók is szerepeltek ezen a tablón. A meddő órán, Isten törött csellója, hallgatok című versek is fényképmásolatban kerültek a látogatók elé. A Háború feliratú tabló a kortárs magyar írók véleményeit idézve vizsgálta Tóth Árpád viszonyát az első világháborúhoz. Egy nyűtt, korabeli újságlap haditérképe köré kerültek az Óda az ifjú Caesarhoz, a Katonaélet és az Elégia egy elesett ifjú emlékére című versek eredeti kéziratai. A Pesti újságírás feliratú tabló ízelítőt ad a főváros kávéházakba koncentrálódó irodalmi életéből, amelybe egyre inkább bekapcsolódik Tóth Árpád is. Az Athenaeum és a Central kávéház épületének fényképei, az Est-Lapok szerkesztőségi szobájának fotója és a barátok, munkatársak arcképei hangulati adalékai az itt bemutatott kéziratoknak. Kiemelkedő ezek közül Tóth Árpád Nagy Zoltánhoz írt hosszú levele, amelyben teljes őszinteséggel tárja fel régi barátjának Hatvány Lajoshoz fűződő viszonyát. A főbejárattal szembeni középső főfal dupla tablószélességgel hívta fel magára a figyelmet. A két tabló elé az installáció egész vonalvezetését követő formában tárlót állítottunk a Tóth Árpád-irodalom javának bemutatására. A tárló miatt a tablók kiállítási felülete valamivel kisebb lett, de a két tablósíkot egybefoglalva hasznosítottuk. Ez a rész a Lomha gályán kötetcímet viselte. A kiemelt helyet az indokolta, hogy ennek a kötetnek teljes anyaga eredeti kéziratban rendelkezésünkre állt. A kötet első kiadása mellé bőségesen tudtunk válogatni a verskéziratokból. Mint a kiállítás második központja, ez a rész külön hangsúlyt kapott Medgyessy Ferenc eredeti bronz domborműve által, amely Tóth Árpád portréját eleveníti meg. Ez a képzőművészeti alkotás sokáig a nagyerdei Tóth Árpád-emlékművet díszítette, majd rongálás miatt újabbra cserélték, és ez rendbe hozva mutatós dísze lett kiállításunknak. A következő, Forradalmak című tabló anyaga az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság társadalmi mozgásainak lenyomatát szemlélteti Tóth Árpád költészetében. A tabló központjában a sokat vitatott Az új Isten című vers állt. Ennek keletkezésénél Déry Tibor jelen volt, és egy későbbi cikkében hitelesen számolt be a mű születéséről. Az események dokumentumai mellett fontosnak éreztük azokat a szubjektív meglátásokat is, amelyeket Oláh Gábor vetett papírra pl. a Vörösmarty Akadémia megalakulásáról. Ennek elnöke a halál küszöbén álló Ady Endre lett, de igen fontos szerep jutott Tóth Árpádnak is. A forradalmak optimizmusát a Veszteségek fájdalma követte. Ady halála, a Tanácsköztársaság bukása, majd az ország kétharmadának elszakítása mélységes elkeseredést, fájdalmat váltott ki a magyar értelmiségből. A költők és írók segélykérő sikolyaikat küldték a művelt Európának, hiába. Nemzeti méretű tapasztalattá vált, hogy a bajban, halálban mindenki magára marad. Ez az életérzés Tóth Árpádot sem hagyta érintetlenül. Ezen a tablón a nyugatosok fényképei és irodalmi nyilatkozatai, vallomásai jelentek meg. Itt volt olvasható Illyés Gyula visszaemlékezése Ady halálának első évfordulójára, amikor is Tóth Árpád volt a nagygyűlés szónoka. Az összejövetel tüntetéssé alakult, s ezt a csendőrség verte szét. Az öröm illan című tabló az 1922-ben megjelent kötet verseiből mutat be néhányat. A húszas évek elején készült fényképek életrajzi mozzanatokra utalnak. A Betegség, Tátra és a Szanatórium című tablók Tóth Árpád életének utolsó, egyre súlyosbodó betegségének költői élményanyagát szemléltették. A vershangulatok felidézéséhez korabeli fényképek és a költő rajzai adtak segítséget. Tóth Árpád ekkori életkörülményeire néhány levél tartalmából is következtethetünk. Ezek közül néhányat a kiállítás itt is bemutatott. A Halál és a Gyász feliratú részek különböző, eredeti újságszámok és kivágatok felhasználásával montázsszer űen érzékeltették a költő halálhírének fogadtatását. Az Utóélet című tablón róla szóló tanulmányokat, könyveket, visszaemlékezéseket mutattunk be, természetesen szükségszerű válogatással. A Lélektől lélekig feliratú tabló a posztumusz kötet anyagát és a mögöttes élményeket igyekezett feltárni. A Műfordítás című tablón válogatást adtunk Tóth Árpád nagyszámú és rendkívüli műgonddal végzett műfordítási munkájából. A költő utóéletének, kultuszának leglényegesebb színhelye Debrecen. Emlékmű, szob563