A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Muzeológia - Várhelyi Ilona: Tóth Árpád centenáriumi emlékkiállítás a Déri Múzeumban (1986. április 13–szeptember 29.)

latát is ki tudtuk állítani. Az érdeklődők Boros Ferenc cikkének másolatából bővebb ismereteket szerezhettek a költő diákéveiről. A kiállítás első része tehát a gyermek- és ifjúkor dokumentumait, életrajzi vonatkozású emlékeit foglalta magába. A kupolaterem ívelt falai mentén helyezkedett el a kiállítás második nagy egysége, amelyen a költői pálya állomásait mutatta be a harminc egybekapcsolt, szimmetrikus térformába felállított tablósor. Ezt a terem bejárata és a két oldallépcső két kisebb és egy félkörívnyi nagyobb egységre tagolta. így a költői életút bemutatása három részre különült. Az elsőben a pályára indító hatásokat tártuk fel, a gimnáziumi és egyetemi évek élményeitől az újságíróskodás debreceni éveiig. Az ide tartozó dokumentumok, kéziratok, tárgyak, könyvek hét tablót töltöttek meg. Az elsőn, a Szárnypróbálgatások címűn még a középiskolai évekre utaltunk vissza, hiszen az önképzőköri dolgozatok, beszédek imitt-amott már felvillantják a köb tői tehetséget. Ugyanekkor még erősen él a képzőművészet iránti érdeklődés. Kivételes rajzkészségét egy nagyobb méretű ceruzarajza jól szemlélteti. A tablón szereplő, korai verskéziratok is jól mutatják, hogy a költészet és a képzőművészet iránti érdeklődés valami egységes, esztétikai alapigényből táplálkozik, főként az útkeresés időszakában, az ifjúkorban. Az apa hatása tablócím arra utal, hogy elsődleges esztétikai élménye a szobrász apa művészi tevékenységéből származik. Ezzel a munkássággal tehát Tóth Árpád szempontjából mint élményanyaggal kellett foglalkozni a kiállításban. Bemutattuk itt Tóth András autográf életrajzát, ízelítőt adtunk munkásságából pl. a Fazekas-dombormű egyik részletének gipszmintájával, erre vonatkozó levelével, szobrainak fényképeivel. Itt volt látható a költő egyik rajzfüzete is apjáról és önmagáról rajzolt portrévázlatnál kinyitva. Kétségtelen, hogy az apa a képzőművészhajlamokat erősítette fiaiban. Árpádot tartotta a legtehetségesebbnek, bár Zoltán került az Iparművészeti Főiskolára. Mégis elfogadta Tóth András fia irodalmi ambícióit, büszkeséggel töltötte el, hogy Árpád — bölcsészkarra jelentkezvén — sikeres kiegészítő érettségi vizsgát tett görög és latin nyelvből, méghozzá a hagyományosan igényes piarista gimnáziumban. A vizsga dokumentuma is látható volt ezen a tablón. Az apa hatása bizonyára erősödött közös bécsi és párizsi utazásaik során, amelyek dokumentumai szintén helyet kaptak a tablón. Az Egyetem és az Anyagi gondok című tablók a budapesti egyetemi évek élményeit igyekeztek megeleveníteni. E részek legérdekesebb tanúi azok a rajzos levelek voltak, amelyekben a Pesten tanuló fiúk beszámoltak szüleiknek és testvéreiknek életük eseményeiről. Árpád rajzai egy-egy jellegzetes fővárosi életképpel hitelesítették az élményeket. Ezek a levelek rendszerint tartalmazták a havi elszámolásokat is. Megtudhatjuk belőlük, hogy a két testvérnek igen nagy beosztással kellett élnie, csak a legszükségesebb kiadásokat engedhették meg maguknak. Taníttatásuk így is majdnem kibírhatatlan terhet jelentett a családnak. A fiatal költő nyomorúságos életének egy-egy epizódját jókedvű karikatúrában is megörökítette (ún. diákősfoglalkozások: halászat és vadászat с rajzai). A levelek és rajzok eredetiben szerepeltek a tablókon. Tóth Árpád egyetemi tanulmányairól már kevesebb információnk van. Tudjuk, hogy tudós tanárai közül nagy hatással volt a költőre Beöthy Zsolt, Négyessy László és a nyelvész Simonyi Zsigmond. Az egyetemi élet néhány jókedvű pillanatát a kiállított rajzok segítségével ma is felidézhetjük. Az egyetemi évek után, a tanári szakvizsga előtt Tóth Árpád visszatér Debrecenbe, hogy itt készüljön fel a vizsgára. Szülei nehéz anyagi körülményei láttán újságíróként helyezkedett el. Ennek a korszaknak lényeges szerepe volt a költői érlelődés folyamatában. Az Újságírás Debrecenben feliratú tabló a korai publikációiból ad válogatást. A válogatás szempontja az volt, hogy minden sajtóorgánum, amely helyet adott cikkeinek, képviselve legyen a kiállításban egy-egy jellegzetes Tóth Árpád-írással. így a Debreceni Főiskolai Lapok, a Debreczen, a Debreczeni Független Újság és a Debreczeni Nagy Újság különböző számaiból készült az összeállítás. Az írások között igyekeztünk műfaji arányokat is érzékeltetni, tehát a leginkább 561