A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Muzeológia - Várhelyi Ilona: Tóth Árpád centenáriumi emlékkiállítás a Déri Múzeumban (1986. április 13–szeptember 29.)

szetes fény erősítésére nagy teljesítményű reflektorokat szereltek, amelyek kellemes, szórt fényükkel jó látáskörülményeket biztosítottak. így összhatásában ízléses, mutatós, precíz kivitelű kiállítás született meg a Déri Múzeumban Tóth Árpád centenáriumára. III. A legsikerültebb installáció sem élhet önálló életet. Hangulatot kell teremtenie, irányítania kell a figyelmet a tartalmi hangsúlyok felé. A kiállítás tartalmi szerkezete szerint két nagyobb egységre különíthető. A terem közepén felállított hatszög alakú térforma a gyermekés ifjúkor dokumentumainak bemutatására szolgált. Itt tehát elsősorban életrajzi vonatkozások elevenedtek meg, a külső kör tablósora pedig az életmű kiteljesedését és hatását igyekezett szemléltetni. A terem főbejáratával szemben a hatszög egyik tablóját címfalnak tekintettük. Itt Tóth Árpád érettségi fényképének 90 x 110 cm-es, barnított nagyítása állt a középső mezőben, fölötte a főfeliratok helyén zsinórból készült felirat: Tóth Árpád 1886—1986. Balra az első oldalon Arad felirattal a család történetével foglalkozott a kiállítás. Egy rajz jelenítette meg a három generációra visszavezetett családfát. Fényképek segítettek felidézni a korabeli Aradot, a családi házat, Árpád szülőházát. A szülők esküvői fényképe és még néhány családi fotó kapott helyet ezen a tablón. Tóth Árpád Arad című versének részleteivel jeleztük a költő érzelmi viszonyát szülővárosához. A következő tabló a Kisgyermekkor címet viselte. Debrecen korabeli látképe és a Késes utcai ház eredeti fényképe mellett több fotó villantotta fel a költő debreceni környezetét, az apa szobrászműhelyét és sikeres Pányvavető csikós című szobrát. Megjelent a tablón a fiatal Ady Endre képe is, mellette Tóth Árpád Ady-ódájának részlete, amelyből a kisgyermek Tóth Árpád és Ady Endre találkozásának emléke kel életre. Tóth András és Ady barátsága kifejeződik azokban az újságcikkekben is, amelyeket a költőóriás írt a szobrászról, s amelyek részleteit olvasni lehetett ezen a tablón. Ugyanitt idéztük Móricz Zsigmond A költő és apja című írását is, amely ugyan későbbi keletű, de pontos és hiteles leírással mutatja be a Késes utcai családi házat. Ugyancsak erre a tablóra tettük a hatéves Tóth Árpád rajzát egy vándorszínészről. A rajz mellé az apa írt rövid, eligazító megjegyzést. Ez az eredetiben kiállított tollrajz saját gyűjteményünkből került a kiállításba. A hatszög következő oldalán Elemi iskola felirat alatt a kisiskolás időszak fellelhető dokumentumait gyűjtöttük egybe. Fénykép idézte az egykori ispotályi iskolát, egy rég volt iskolai ünnepélyt az udvaron, egy csoportképet, amelyen a sok kisdiák között ott látjuk a csillogó szemű Tóth Árpádot is. Eredetiben tudtuk bemutatni Tóth Árpád kitűnő eredményű elemi iskolai bizonyítványát és első rajzfüzetét. Néhány további korabeli fénykép a Késes utcai ház udvarán készült. Ezek jól érzékeltették azt a szegénységet, amelyben a család élt ebben az időszakban. Ide illett idézetként Nagy Zoltán későbbi megállapítása, miszerint a költő a Késes utcából a szegénységet és a tüdőbajt kapta örökül. A Gimnázium feliratú, következő tablón az Állami Főreáliskola, a mai Fazekas Mihály Gimnázium épületének fényképe mellett bemutattunk néhányat az egykori osztálytársak közül. Itt láthatók eredetiben Tóth Árpád bizonyítványai az első hat évből. A két utolsó év bizonyítványa már az Érettségi című tablón látható. Mellette kapott helyet Tóth Árpád osztályának tablófotója és a költő érettségi képe. Idézet olvasható a gimnázium fennállásának ötvenedik évfordulójára írt Köszöntő című versből, valamint a Kardos Alberthez írt Köszönöm című költeményből. A tudós tanárt fénykép is idézi. Az ő hatására változtatta meg Tóth Árpád pályaválasztási szándékát. Az önképzőköri sikerek hatására a rajztanári pálya helyett a bölcsészkart választotta. A kitűnő eredményű érettségi bizonyítvány korabeli hiteles máso560