A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Irodalomtörténet, Művelődéstörténet - Mészáros Béla: Eszperantizmus Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében

1. kép: L. L. ZAMENHOF (1859—1917). A nemzetközi nyelv kezdeményezője 1219 belorusz és 184 egyéb nemzetiségű (4). Beszélő számok. Szinte magától adódik a kérdés, miért kellett Zamenhofnak egy új nyelvet alkotni, amikor gyerek korától ismerte a zsidó (jidis), a lengyel, az orosz, a német nyelvet és édesanyjától megtanulta a franciát is! Szükség volt-e ezek után a nemzetközi nyelvre? Maga vallotta be, hogy szülővárosában sokat szenvedtek, különösen a gyerekek a soknyelvűség miatt, mert lenézték egymást, egymás nyelvét, megbélyegezték egymást, sőt fizikai erőszakot is alkalmaztak egymás ellen. Az orosz eleve a cári hatalom nyelve' volt, amit tűzzel-vassal terjesztettek is, a lengyel a bukott felkelők nyelve volt — (ebben a megyében született Bem József is, aki lengyel volt) — ezért is büntették. A zsidó többség nem volt konkurens az orosszal szemben, mert abban az időben mint később is igyekezett az uralkodó hatalommal együttműködni, sőt ahol tudott, asszimilálódni. Többség létére gyökértelen volt, és mivel az iparosodásban előrehaladt, mint kizsákmányoló réteg a többi nemzet céltáblája volt. Már Zamenhof gyerekkorában megrendezték az első zsidóellenes programokat Bialystokban és Oroszországban többfelé is. Ezek a körülmények meggyőzték Zamenhofot arról, hogy egyetlen élő nemzeti, vagy nemzetiségi nyelv sem alkalmas nemzetközi funkcióra, mert azzal uralkodó helyzetbe kerül és a többit elnyomja. Ezt a történelem fényesen bebizonyította. Pl. a történelmi Magyarország területén, Trianon után létrejött utódállamok szinte az első tevékenysége a magyar 530